JogÁsz

Nemzetbiztonsági kockázat?

Először egy kis kronológia:

– 1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiára való beiratkozás szabályairól. A törvény az egyetemekre való beiratkozást a nemzetiségek országon belüli arányához kötötte, és a zsidókat nemzetiségnek minősítette. Ez a törvény Numerus Clausus néven híresült el.

– 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról. Közismertebb nevén: Első Zsidótörvény, amely kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya.

– 1939. évi IV. törvénycikk, vagyis a Második Zsidótörvény, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról. Zsidónak minősült, aki a törvény hatálybalépésekor illetve az előtt önmaga, vagy legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt. A törvény a szellemi foglalkozásokban 6%-ban maximalizálta a zsidók arányát, továbbá megtiltotta zsidók alkalmazását az állami közigazgatási és igazságügyi szerveknél és a középiskolákban. Színházakban és a médiában zsidó nem tölthetett be olyan állást, amely befolyással bírt az adott színház, illetve média szellemi irányvonalára.

– 1941. évi XV. törvénycikk a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről. A Harmadik Zsidótörvény már mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Megtiltotta a vegyes házasságokat sőt, még a zsidók és nem zsidók közötti nemi kapcsolatot is.

Gyöngyösi Márton a Jobbik parlamenti képviselőjének hétfői felszólalása indított arra, hogy összeállítsam a fenti kis kronológiát. Ezzel szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogyan kezdődött az az őrület, ami mintegy hat millió zsidó elpusztításához vezetett.

Gyöngyösi sem akart „egyelőre” mást, mint azt, hogy írják már össze a zsidó kormánytagokat és képviselőket. Jó lesz majd még valamire, ha van egy ilyen lista. Másnap „pontosított”: ő csak az izraeli-magyar kettős állampolgárságú képviselők felmérését tartaná fontosnak. Ja, az persze egészen más! Nem kellene akkor ugyanezzel a lendülettel összeírni a román-, az ukrán-, a szerb és a szlovák-magyar kettős állampolgárokat is? Vajon Gyöngyösi képviselő úr fel volt-e háborodva 2010-ben, amikor Robert Fico kijelentette, hogy ha a magyar parlament elfogadja a szomszédos államokban élő magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvényt, az Szlovákia számára súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent?

Balczó Zoltán, aki házelnökként vezette a hétfői ülést és szó nélkül hagyta párttársa felszólalását, cseppet sem érzi magát hibásnak. Utóbb sem röstellt a házszabályra hivatkozni, ami – szerinte – nem adott néki lehetőséget arra, hogy Gyöngyösit rendreutasítsa. Balczó szerint csak akkor alkalmazhat szankciót, ha a képviselő egy „személyt vagy csoportot érintően sértő vagy illetlen kifejezést használ”.

Tudom, Balczó nem jogi, hanem műszaki egyetemet végzett, talán ezért nem képes megfelelően értelmezni az országgyűlés házszabályát. Levezető elnökként azért persze tehetne rá kísérletet.

„Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét… sértő kifejezést használ…. az elnök rendre utasítja, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire” (vagyis arra, hogy megvonhatja a szót). És azért, hogy e bonyolult szabály megértését mindenki számára megkönnyítsék, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága több állásfoglalást is kiadott. Ezekben napnál világosabbá teszi, hogy: „a mindenkori levezető elnököt illeti meg a mérlegelési jog, továbbá az elnök feladata, hogy ilyen esetben haladéktalanul avatkozzon be. A bizottság nem látja akadályát annak, hogy e jogával az elnök már a felszólalás közben is éljen.”

Úgy tűnik, Balczó szerint egy újabb zsidózás nem sérti ennek a parlamentnek a tekintélyét. Teljességgel másképp ítélik meg ezt a világ véleményvezér újságjai. Sőt, még a hazai közéletben is egyedülálló összefogás alakult a Tisztelt Ház tekintélyét is sértő nyílt zsidózás ellen. A közvéleményt azonban nem csupán Gyöngyösi kijelentései sokkolták, hanem a parlamenti ülésen elhangzott felszólalás után beálló “hosszú csend is” – így fogalmazta meg a Pravda című független pozsonyi lap. Igaza van. Ez a csend ugyanis csaknem olyan aggasztó, mint maga a felszólalás.

Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</

 

t_24694617

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!