JogÁsz

Szakértők és tanúk

Hatalmas vita bontakozott ki a neten az után, hogy a Veszprémi Törvényszék a vörösiszap-perben kizárta az eljárásból az egyik szakértőt. Dr. Farkas József Dsc. egyetemi tanár, a műszaki egyetem professzora, a geotechnika kiváló ismerője, a téma ismert és elismert szakembere. Ezzel érvelnek azok, akiket felháborít, hogy a bíróság éppen az ő szakvéleményére nem kiváncsi.

Dr. Szabó Györgyi bíró

Dr. Szabó Györgyi bíró
Fotó: Láng András

Ez persze így nem igaz. A bíróság bizony nem csak hogy „kiváncsi”, de szüksége is lenne a professzor úr szakvéleményére. De dr. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke nem csak a büntetőeljárási szabályok kitűnő ismerője, hanem azt is szem előtt tartja, mi lehetne, sőt lenne a következménye annak, ha egy ilyen súlyú ügyben akár csak a legkisebb mértékben vétene e szabályok ellen. A bíró következetes, kemény tárgyalásvezetése, valamennyi törvény szigorú betartása és betartatása a legfőbb garanciája annak, hogy tisztességes eljárásban tisztességes döntés születhessen.

Egy büntetőeljárásnak szigorú és áthághatatlan „játékszabályai” vannak. Nem véletlenül. Ha ezeket a játékszabályokat a hatóságok nem tartják be, az olyan, mintha egy kerékpár versenyen az egyik versenyző kerékpárjára motort szerelnének, a másik meg leeresztett gumikkal lenne kénytelen versenyezni. A példa csak annyiban sántít, hogy egy verseny elvesztése mégiscsak könnyebben kiheverhető, mint az, ha valakit a tisztességes eljárás követelményeit megsértve, védekezési jogait korlátozva fosztanának meg a szabadságától.

Pedig éppen valami ehhez hasonló történt az eljárásnak – nem mellesleg ügyészi felügyelettel kísért – nyomozati szakaszában. Hogyan is került Dr. Farkas József önhibáján kívül ebbe a helyzetbe? Elmondta a tárgyaláson: „telefonon szóltak nekem, hogy még a borotválkozást is hagyjam abba, mert máris jön értem egy autó. A miniszterelnök, a belügyminiszter és a katasztrófavédelem országos parancsnoka velem együtt akar lemenni a helyszinre.” Ez eddig még nem is lett volna baj. Miért ne akarhatna bármely politikus szakemberre támaszkodva informálódni egy ilyen szörnyű katasztrófa esetén. A pártatlan nyomozati eljárásba vetett hitünket az teszi aggályossá, hogy Orbán Viktor már a katasztrófát követő napon kijelentette:a tragédiát emberi mulasztás okozta. És mindössze egy hónappal a tragédiát követően pedig a kormány már azt is „tudta”, sőt kormányhatározatban tudatta, hogy az október 4-énbekövetkezett vörösiszap-katasztrófa károkozója a MAL Zrt.

Orbán Viktor Kolontáron

Fotó: flagmagazin.hu

Dr. Farkas József már a kezdet kezdetén adatgyűjtésbe és vizsgálódásba kezdett annak ellenére, hogy ekkor még hivatalosan nem rendelték ki szakértőnek, de ami eljárásjogi szempontból még ennél is perdöntőbb: a saját cégében a saját fiai minden külön megbízás nélkül méréseket és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek, adatokat elemeztek.

Mit mond erről a Büntetőeljárási törvény? „Nem járhat el szakértőként olyan személy, aki olyan gazdasági társaság tagja, amelynek (bármely más) tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt.” Ez a törvénynek olyan kivételt nem tűrő szabálya, amelyet a bíró mérlegelés nélkül köteles alkalmazni. Mondanom sem kell, hogy ugyanígy kötelező érvényű – lett volna – a nyomozóhatóságra és az ügyészségre nézve is. Ők azonban mindezzel mitsem törődve később szakértőként rendelték ki Dr. Farkas Józsefet. Ez eredményezte azt, hogy a bíróság négy olyan szakértői véleményt is kénytelen volt kizárni a vizsgálódás köréből, amelyeket Dr. Farkas készített.

A következő tárgyaláson a bíróság a korábban szabályosan kirendelt Dr. Dudás Zsuzsanna igazságügyi szakértő meghallgatását kezdte meg.

Igazságügyi szakértő

Kép: fontolo.hu

Azonban ez a szakértői meghallgatás sem nélkülözött némi eljárásjogi bonyodalmat; az ő szakértői véleménye ugyanis több ponton a már kizárt Dr. Farkas professzor adataira támaszkodott.  Így a bíróságnak arra is ügyelnie kellett, hogy Dr Dudásnak kizárólag olyan kérdéseket tegyen fel, amelyekre a szakértő saját, önálló megállapításai alapján tud válaszolni. Emellett a bíróság jó néhány esetben kénytelen volt megállapítani, hogy a szakértő egyes következtetései meghaladták kompetenciájának határait. Magyarul: egy statikával és geotechnikával foglalkozó szakember nem tehet olyan megállapításokat, amelyek pl. a MAL Zrt. katasztrófaelhárítási tervének minősítésére, szeizmológiai (földrengéstani) adatok értékelésére, a vádlottak szakmai ismeretére, illetve arra vonatkoznak, hogy mi lett volna a vádlottak feladata a hatóságok értesítésével kapcsolatban. Ez utóbbi nyilvánvalóan jogkérdés, melynek eldöntése a bíróság feladata.

A bíróság a szakértői meghallgatásokat felfüggesztve a pénteki tárgyaláson tanúként hallgatta meg azt a Juhász Zoltánnét, akinek 14 hónapos kisbabáját a karjaiból ragadta el az iszapáradat. Három éves kislányát is alig tudta megmenteni. A szülők és az életben maradt kislány egyaránt súlyos, vegyszer okozta égési sérüléseket szenvedtek.

Juhászéknak korábban a polgári bíróság nem jogerősen 32 millió Ft kártérítést ítélt meg, melyet a MAL Zrt.-nek kell megfizetnie. Pontosabban kellene. A gyár ugyanis felszámolás alatt áll. Juhászné nekem azt mondta: elveszített gyermeküket semmi sem pótolhatja. De sajnos azzal is tisztában vannak, hogy a megítélt összeget soha nem fogják megkapni.

A vallomások után Bakonyi Zoltán, az ügy elsőrendű vádlottja azért kért szót, hogy ismét részvétét fejezze ki a szülőknek, teljesen függetlenül attól, hogy a bíróság őt és kollégáit felelősnek tartja-e, vagy sem.

A tárgyalás végeztével a folyosón Juhászné csak annyit mondott: én azt szeretném, hogy aki tényleg bűnös, kapja meg méltó büntetését, de igazán csak arra vágyom, hogy legyen már vége ennek az egésznek.

Juhászék-Vörösiszap

Interjú a Juhász családdal
Fotó: Láng András

Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</

 

t_24694617

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. 48gondolkodó says:

    Ez totál nem így van! A Bíróság bármit elutasíthat vagy elfogadhat (függetlenül szakértőtől, eljárásjogtól, bármitől) egy dolog kötelező, hogy meg kell indokolnia. Hát ez most “sikerült” neki, nyilvánvaló, hogy valakik által.

  2. Nem, hanem ismét “tanulja” a szakértői anyagokat, hogy adott esetben reagálni tudjon.

  3. Zsuzsa Sandor says: (előzmény @Zoltan Czap)

    Köszönöm az információt. A “vizsgákat” azért írta, mert a professzor úr megbántódott?

  4. Zoltan Czap says:

    Kedves Zsuzsa Sandor!

    Magyar Hírlap Online (2014. március 22., szombat): Visszahelyezték a szakértőt a Mal-eljárásba

    Farkas tanár úr beszélt már a bírónővel, és készül a további vizsgákra 🙂

    Üdvözlettel

  5. Zsuzsa Sandor says: (előzmény @Zoltan Czap)

    És még ha abban is segítene, hogy melyik lap, vagy médium készített interjút a professzor úrral. Mert Ön azt írta, hogy “mondta lapunknak”. Melyik ez a lap?
    Köszönettel

  6. Zsuzsa Sandor says: (előzmény @Zoltan Czap)

    Kedves Zoltán Czap!
    Megkérdezhetem, hogy honnan származik az információja? Mert én úgy tudom, hogy még a bírónő, és a felek sem kapták kézhez a Győri Ítélőtábla végzését. Segítene?

  7. Zoltan Czap says:

    “Amint azt az év elején megírtuk, a Mal ellen folyó vörösiszapperben a január 6-i tárgyaláson a Veszprémi Törvényszék kizárta Farkas József szakértőt az ügyből.
    A végzés ellen az ügyész fellebbezést jelentett be. A Győri Ítélőtábla másodfokon hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék végzését, és így Farkas József professzor szakvéleményére a továbbiakban is támaszkodhat az ügyészség. A Győri Fellebbviteli Főügyészség megállapította, hogy nincs olyan törvényi ok, amely szerint Farkas eseti szakértő kizárható lenne, és az általa is jegyzett geotechnikai szakvélemény és az egyesített kiegészítő igazságügyi műszaki szakértői vélemények a bizonyítási eszközök közül kizártak lennének.
    „A veszprémi bíróság január 6-i döntése döbbenetes meglepetést okozott nekem – mondta lapunknak Farkas József. Kérdésünkre felelevenítette, őt a 2010. október 4-i iszapkatasztrófa után közvetlenül az akkori Nemzeti Nyomozó Iroda kérte fel igazságügyi társszakértőnek. – Orbán Viktor miniszterelnök mások között az én véleményemet is kikérte arról, hogy Ajkát ki kell-e telepíteni” – magyarázta Farkas. Többször megírtuk már, hogy a vádirat Farkas József véleményére is alapoz. A szakértő kérdésünkre kijelentette, a Győri Ítélőtábla döntésével most kiderült az igazság.”

  8. Gergely Varju says: (előzmény @Jerry Boi)

    Azt, hogy mikortól jár el valaki könnyű meghatározni. De ne feledjük el, hogy akit az adott ügyben a végrehajtó hatalom (miniszterelnököt is beleértve) az ügyben való tanácsadásra felkér (szóban, ráutaló magatartással, stb. szerződést köt vele) az az ügyben már eljár. A szakértőként való felkérés (bírói hatalom részéről) és a korábban tanácsadásra való megbízás (végrehajtó hatalom részéről) itt kizárja egymást.

    A blog gazdának pedig ajánlom figyelmébe a hasonló vizsgálatok kapcsán az NTSB jelentését a TWA 800-as járatának balesetéről, érdekes és tanulságos történet a politika és előfeltételezések által befolyásolt vizsgálatokról.

  9. Jerry Boi says:

    Tehát aki _külön felkérés nélkül_ vizsgálatokat és elemzéseket végez, az maga szerint is ELJÁR? És ugyan kinek az érdekében jár el, ha fel sem kérték? Mely irányban lesz ettől vélelmezhetően elfogult?
    Különben meg mennyi vizsgálat végezhető anélkül, hogy az már ELJÁRÁSnak minősülne? Melegh Gábor, a Rezesova ügy szakértője pl végigautózhat az M3-as érintett szakaszán a baleset után anélkül, hogy a későbbi szakértői kirendelését kockáztatná? Ha igen, ugyan nézheti-e közben az óráját is, hogy abból a sebességgel kapcsolatos következtetéseket vonjon le? Mert az már elég elemzésgyanús lenne, nem?


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!