JogÁsz

Egy náci utolsó szökése

 168 óra        XXVI. évfolyam 38. szám – 2014. szeptember 18.

 

                                                                                                                                                                                                                Dr. Sándor Zsuzsa írása

 Dr. Sándor ZsuzsaSzembenézni a szörnyű múlttal

Hetven évvel a holokauszt után, a németországi Ludwigsburgban ma is működik a Náci   Bűncselekményeket Vizsgáló Központi Hivatal. Feladata a náci háborús bűnösök felkutatása és bíróság elé állítása. A intézményt a német állam tartja fenn, munkatársai a német államtól kapják fizetésüket, munkájuk eredményeként a német ügyészség emel vádat és német bíróságok ítélkeznek a volt nácik ügyében. A német bírói gyakorlat szerint mindazok, akik fogaskerekek voltak a gyilkolás gépezetében, bűnrészesek a haláltáborokban elkövetett genocídiumban függetlenül attól, hogy milyen beosztásban szolgáltak. Akkor is bűnsegédei a tömeggyilkosságoknak, ha személyesen senkit sem bántalmaztak. Itt közölt történetünk azt bizonyítja: van ország, amely évtizedek elteltével is képes szembenézni a múltjával.

2013. június 17-én a németországi Weidenben letartóztatási parancsot adtak ki egy Johann (John) Breyer nevű – korábban német, jelenleg amerikai állampolgár – volt SS tag ellen. Breyer ekkor már az Egyesült Államokban élt. Németország Breyer kiadatását kérte azzal vádolva őt, hogy Auschwitzban részt vett zsidók meggyilkolásában.

A 158 rendbeli gyilkosságban való közreműködés vádjával szemben Breyer azt vallotta, hogy ő maga személyesen nem vett részt a tömeggyilkosságokban. Azt azonban egy pillanatig sem vitatta, hogy emberek millióit szállították marhavagonokban Auschwitzba. Nem tagadta azt sem, hogy őrként jelen volt a szelektálásoknál, és hogy a gyermekeket, gyermekes nőket, öregeket, és mindazokat, akiket kényszermunkára alkalmatlannak találtak, azonnal elgázosították, testüket a krematóriumokban égették el.

Breyer vallomása újra igazolja a már sokszor bizonyított tényt: valóban működtek haláltáborok, ahol zsidók, romák és más „alsóbbrendű fajok” millióit pusztították el. A holokauszt-tagadók, a holokauszt rettenetét vitatók most egy volt SS tag szájából hallhatták az igazságot.

Krematóriumok Auschwitzban

Krematóriumok Auschwitzban

A kiadatási eljárást egy pennsylvaniai kerületi bíróság folytatta le. Az USA-ban is ez a legalacsonyabb szintű bíróság. Az ügyben egyesbíró járt el. Ez a bíró olyan kimerítő alapossággal tárta fel a tényeket, olyan módon támasztotta alá bizonyítékokkal minden egyes mondatát és olyan részletesen elemezte a felek érveit, hogy még a mi Kúriánk is megnyalhatná mind a tíz ujját, ha ilyen döntéseket hozhatna.

Johann Breyer úgy szerzett amerikai vízumot, hogy letagadta SS múltját. Már 1993-ban is egy amerikai bíróság elé került, de pennsylvániai születésű édesanyjára tekintettel nem utasították ki az államokból. Akkor azt állította, hogy 1944 augusztusában dezertált az SS-ből. Az újabb bizonyítékok szerint azonban egészen 1944 decemberéig az SS „Halálfejes Gárdájának” tagja volt.

Johann Breyer volt SS őr Auschwitzban

 A Németországban kiadott letartóztatási parancs alapján Breyert 2014 nyarán fogták el az USA-ban. A németek azzal érveltek, hogy Breyer a bűncselekmények elkövetésekor a német állam joghatósága alá tartozott, még 1946-ban is német állampolgár volt, emellett a gyilkosságok áldozatai között német állampolgárok is voltak.

Noha Breyer nem vitatta, hogy ő a letartóztatási parancsban szereplő személy, a német állam ennek alátámasztására különböző időszakokban készült fotókat is becsatolt. A vád azt állítja, hogy attólkezdve, hogy Breyer megérkezett Auschwitz II-Birkenau-ba, a „Halálfejes Gárda” 8. számú egységénél szolgált. Az amerikai bíróság megállapította, hogy e gárda tagjai őrizték a foglyokat. A szelektálás alatt a gárda őrei vették körül a rámpát, hogy megakadályozzák a foglyok szökését. Ők kísérték a kényszermunkára ítélt foglyokat a munkatáborba, a kiszelektáltakat pedig a gázkamrákba. Ugyancsak az ő feladatuk volt a fogolyszökések megakadályozása. „Természetesen” mindehhez engedélyük volt a fegyverhasználatra.

Breyert auschwitzi szolgálata alatt 1944 májusában előléptették. Éppen akkor, amikor a „Magyar Akció” megkezdődött. Ez volt Auschwitz „legforgalmasabb” időszaka.A napi 4.420 testet elégető krematóriumok kapacitása kevésnek bizonyult, ezért nyitott pincékben is égették a holttesteket. 1944 májusa és júliusa között Magyarországról 137 vonat érkezett Auschwitz II.-Birkenauba, összesen 437.402 magyar zsidóval. A bevagonírozottak mintegy kétharmadát, 288.685 áldozatot gázosítottak el. A többiek egy része már útközben elpusztult, más részüket pedig kényszermunkára osztották be.

A meggyilkolt magyar zsidók számát több dokumentum is bizonyítja: a Magyarországot elhagyó vonatok és a bevagonírozottak számáról készült, és Németországba küldött náci jelentések, azoknak a gettóknak a feljegyzései, ahonnan a zsidókat deportálták, valamint azoknak a vasúti tisztviselőknek a jelentései, akik a deportáltakat szállító vonatok által érintett állomásokon szolgáltak.

Magyar Akció 1944-ben

A “magyar akció”

A „Halálfejes Gárda” tagjai egymás váltották a különböző „munkafolyamatokban”, ami kétségtelenné teszi, hogy mindegyikük részt vett a gyilkosságokban.

Breyer azzal érvelt, hogy a német állam egyetlen olyan bizonyítékot sem tudott felmutatni, amely szerint ő akár csak egy foglyot is megölt volna. Ő maga csak építkezési munkákra kísért foglyokat, azt is mindössze két alkalommal. Márpedig felelősségre vonásához jogilag nem elegendő a gyilkosságok elkövetésénél való puszta jelenléte. Arra is hivatkozott, hogy a német jog szerint csak akkor lehet megállapítani a gyilkosságban való bűnrészességet, ha az önkéntes volt.

Breyer szülővárosa Csehszlovákia felosztása után Szlovákia része lett. 1942-ben a szlovákiai náci párt vezetője felhívást tett közzé, hogy az etnikai német szlovákok jelentkezzenek az SS-be. Breyer 17 évesen az elsők között jelentkezett. Akkor még 18 éves kor alatt nem volt kötelező a katonai szolgálat. 1943 februárjában Breyer, 300 másik önkéntessel együtt, elhagyta Szlovákiát.

A pennsylvániai bíróság szerint a német állam nem pusztán az SS tagságra alapozta a vádat. Breyer bármikor, kockázat nélkül kérhette volna áthelyezését egy hagyományosabb katonai egységbe. 1944-ben az SS tagjait kifejezetten felszólították arra, hogy csatlakozzanak a fronton harcolókhoz. Éppen Auschwitzból 500 SS tagot ténylegesen át is helyeztek. Breyer tehát önként döntött úgy, hogy a koncentrációs táborban marad. Előléptetése pedig éppen a „Magyar Akció” kezdete előtt történt, hiszen a náci vezetés ekkor már tudta, hogy az összes SS őrre szüksége lesz ahhoz, hogy az érkező százezrekkel néhány hét alatt végezzenek. A „Halálfejes Gárda” őreként Breyer akkor is közreműködött a genocidiumban, ha a bíróság elfogadta volna, hogy személyes részvétele csak minimális volt. És még akkor is a tömeggyilkosságok bűnsegéde lenne, ha igaz volna, hogy csak építkezésekre kísért foglyokat. A kényszermunka ugyanis csak egy másik módja volt a foglyok meggyilkolásának. Hiszen az eredeti tervek szerint úgy akartak végezni a zsidókkal, hogy halálra dolgoztatják őket. (Ezt tartalmazza a hírhedt wannseei konferencia jegyzőkönyve).

Johann Breyer megúszta

Mindezek alapján döntött úgy az amerikai bíróság, hogy hogy Breyert az ellene gyilkosság miatt emelt vád alapján ki kell adni Németországnak.

Johann (John) Breyer mégsem került német bírái elé, hogy feleljen többszázezer, köztük csaknem háromszázezer magyar zsidó elpusztításában való bűnrészességéért. Breyer megúszta a felelősségre vonást. Ágyban, párnák közt halt meg. Az ítélet kihirdetését megelőző éjszakán.

 

 

Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</

 

t_24694617

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Segítette őket az ODESSA/Organisazion der SS Angehörigen nevű szervezet, a katolikus egyház magas rangú vezetői és még sokan mások.

  2. dr. Keszthelyi Gyula says: (előzmény @Zoltánné Szalók)

    A nagy kérdés az, kik, és hogyan segítették ezeket a humanoidokat a rejtőzködésben hosszú évtizedeken át.
    Ez nem kegyelmi állapot, hanem szervezés kérdése. És valakik a háttérben profi módon szerveztek.

  3. Nem úgy tűnt. Nem tartotta magát bűnösnek.

  4. Zoltánné Szalók says:

    Kegyes volt hozzá az élet.Vajon volt lelkiismeret furdalása?


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!