JogÁsz

Ájtatos vasárnap

A főpróba igazán remekül sikerült. Kihalt plázák, halott utcák, cipővásár a templomban, autó csomagtartójából árusított ásványvíz és WC papír.

Vasárnap is kapható WC papír

Fotó: librarius.hu

Gondolom a cipővásárt tartó templom hívekkel gazdagodott. Bár ugye, Jézus kizavarta a kufárokat a templomból.

Semjén Zsolt ájtatoskodik

Semjén Zsolt
Kép: MTI

 

Ez az egész egy totális őrület. Igazán azt szeretném tudni, vajon ez miért és kinek kellett. A Nemzeti Együttműködés Rendszere miért a nemzet ellen működik együtt? A vásárlók utálják a halottá vált vasárnapot, a kereskedők kezdik elbocsátani az alkalmazottakat, az alkalmazottak kevesebbet keresnek. Ha ők mindannyian nem számítanak, akkor ki számít? Akkor ki a „nemzet”? Akkor kikkel működik együtt a NER? Nem kell válaszolni, költői volt a kérdés.

 

Az, hogy a KDNP még ma is a szemünkbe hazudik, már szinte szóra sem érdemes. Még most is képesek azt állítani, hogy az emberek többsége egyetért az ájtatos vasárnappal. Igaz, hogy a tőlük független közvéleménykutatók szerint a megkérdezettek kétharmada nem így gondolja.

Szinte már említést sem érdemel, milyen álságos a KDNP érvelése a vasárnapi zárvatartás mellett. Még hogy a család! Az orvosoknak, nővéreknek, buszvezetőknek, vendéglátósoknak, cukrászoknak, virágárusoknak, balettáncosoknak és kőfaragóknak (Rejtő) nincs családjuk? Nem kéne az egész országot bezárni vasárnaponként? Na, ezt kár volt megkérdeznem. Mert az ájtatos manók válasza már meg is született erre: dehogynem!

Harrach az igazi ájtatos manó

Harrach Péter, a KDNP elnöke
Fotó: csaladhalo.hu

A Harrach nevű álszent eszement azt nyilatkozta: más területen is biztosítani kell a szabad vasárnapot. Fő szabályként szeretné, hogy ne dolgozzanak az emberek az egyetlen közös pihenőnapon. „A szabad vasárnapot kiterjesztenék nemcsak a kereskedelemre, hanem máshol is (ragozni tudni kéne!), mivel még mindig egymillió ember dolgozik vasárnap”.

Harrach Péter, a hithű keresztény valószínűleg még sohasem hallott arról, hogy vannak olyan vallások, amelyeknek a péntek, vagy a szombat az ünnepnapjuk. Vagyis nem a vasárnap „az egyetlen közös pihenőnap”. Nem lehetne, hogy csak hétfőtől csütörtökig működjön az ország?

Nem csak a vasárnap lehet ünnepnap

  Kép: vilagbiztonsag.hu


Más nap is lehet ünnepnap

Kép: canstockphoto.hu

És akkor itt van még ez a hatástanulmány ügy. Hogy volt-e ilyen, vagy sem. A nagyon igazmondó Harrach szerint nem volt. De bizony hogy volt! Éppen három évvel ezelőtt, mert a KDNP azóta szívózik a témán. Majd a Harrach szerint nem lévő hatástanulmányról ugyanő elmondja, hogy annak „adatsorára a valóság egyébként is rácáfolt”. Hú, de ismerős ez a logika nekem! Az én szakmámban ugyanez a vádlott szájából így hangzott: „én ott sem voltam. És különben is ő ütött először”.

 

Ott se voltam, és különben is ő ütött először

Kép: haon.hu

És hogy mi volt ebben a nem létező hatástanulmányban? Többek között az, hogy „a vasárnapi vásárlás döntő része a multinacionális cégeknél zajlik: a válaszolók 69%-a ezt az üzlettípust jelölte meg.” Ugye értitek? Dehogy irányul az egész a multik ellen, hogy is gondolhatunk ilyent! Az a sok ezer ember, akinek a megélhetését ezek az átkozott multik biztosítják, le van…fütyülve. Az a sok százezer vásárló, aki ott szokott vásárolni, mert szeret mindent egy helyen megvenni, szintén le van…

 

Kormányunk és pártunk mindemellett ismét tanúbizonyságot tett digitális analfabétizmusáról. Igazán nem akarok ötleteket adni, de jelezném, hogy a webshopokról megfeledkeztek. Azok nem üzletek? És az online vásárlásnál hogyan értelmeznék a vasárnapi zárvatartást? Persze lenne ötletem erre is. Dajcstomi, lánykori nevén Deutsch-Für Tamás – akit persze Brüsszelben cseppet sem zavar az itthoni zárvatartás – kitalálhatná, úgyis, mint internet főfelelős, hogy mindenki adja le vasárnaponként a számítógépét, telefonját, tabletjét egy központi „vagyonalapba”, aztán majd hétfőn visszakapja. Vagy nem.

Dajcstomi az internet főhőse

Dajcstomi
Fotó: 444.hu

 

Mellesleg a jogszabály szerint a helyi jegyző az üzlet kérelmére felmentést adhat a tilalom alól. Hajrá jegyzők! Rajtatok a világ, meg a vásárlók szeme. Csak adjatok mindenkinek „kivételes” nyitvatartási engedélyt és már helyben is vagyunk.

De van fény az alagút végén – és talán nem azért, mert jön szembe a vonat. Lázár János már népszavazásról vízionál, megelőlegezve annak eredményét is. Vagyis tudja, hogy azt a kormány elbukná. Kovács Zoltán kormányszóvivő meg állítólag úgy nyilatkozott, hogy „ha az intézkedés kedvezőtlen hatással lesz a fogyasztásra, akkor csak átmeneti lesz.”

Akkor már tényleg csak azt kérdezem, mi a fészkes fenének kellett ez az egész otromba cirkusz?

A legszebb vasárnapi vers

Kép: propeller.hu

 

Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</

 

t_24694617

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Juhász Krisztina says:

    Én azt gondolom, gumicsontnak szánták. Majd erről szól a közbeszéd, hiszen ez a mindenkit érint. Elvonja a figyelmet (vagy legalábbis megosztja) a többi nagyon sulyos és nagyon nagy disznóságról. Jól felhabzik a biliben és a zaccot (a komoly és nagyon sulyos ügyeket) eltakarja. Már megint hülyére akartak venni. De remélem ez már nem jön be, mert annyira fortyog, hogy felkavarja az egészet és talán kiborul. Már megint hülyére akartak venni.

  2. Jenő Ferincz says:

    A mai nap folyamán kezdeményeztem a Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójánál és minden megyei felügyelőségen, hogy tegyenek meg hatósági jogkörükben mindent annak az érdekében, hogy valamennyi olyan kereskedelmi egység, amelyik vasárnap a törvényi kötelezettség folytán zárva tartott, ezentúl vasárnap is tartson nyitva a március 15.-e előtti nyitvatartásának megfelelően.

    Indítványom kivonatosan:

    Az Országgyűlés a 2014. évi CII. törvény megalkotásával úgy kötelezte a kereskedelmi egységeket a vasárnapi zárvatartásra, hogy erre nem volt semmilyen jogosultsága. Ugyanis ez a törvény sérti az Európai Unió négy alapelvének három pontját. Nevezetesen:

    – Sérti az áruk szabad áramlását (A tagországok vállalatai számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy egyenlő értékesítési feltételekkel induljanak a többi tagország piacán)
    – Sérti a tőke szabad áramlását (Az Európai Unión belül minden természetes és jogi személy tőkemozgásának korlátozása tilos), valamint
    – Sérti a szolgáltatások szabadságát (az EU-n belüli szolgáltató bármelyik tagállamban, megkülönböztetés nélkül, a helyi szolgáltatókkal megegyező elbánásban kell, hogy részesüljön.)

    Az alkotmányellenesen megalkotott – tehát alkotmányjogi értelemben nem létező – ezért közjogilag alkotmányellenes alaptörvény Q) cikk
    (2) szerint: Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
    (3) szerint: Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.

    Az alkotmányjogi értelemben alkotmányosan soha hatályon kívül nem helyezett, ebből kifolyólag a Magyar Köztársaság jelenleg is érvényes és hatályos Alkotmánya alapján:
    7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

    Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor aláírta a Csatlakozási Szerződést. Ennek keretében elfogadta és önmagára nézve kötelezőnek ismerte el az uniós normákat, valamint vállalta, hogy a hazai szabályozásokat ezen uniós normákkal összhangba hozza. Mindehhez szorosan kapcsolódik, hogy a jogszabályok hierarchiája alapján a normákat fontossági sorrendben kell alkalmazni. Valamint az is, hogy az alacsonyabb szintű szabályozás nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel.

    Mivel az Európai Unió alapelvei a ratifikálással a magyar jogrend részévé váltak, ezért azok ugyancsak kötelező érvényűek, alkalmazandóak és betartandóak a magyar állam, valamint annak valamennyi hatósága részéről. Ezért a fent kifejtettek alapján ebben a konkrét jogkérdésben a törvényalkotó olyan jogot vont el a hazai törvénnyel, amelyet a nemzetközi joggal való ellentéte miatt nem tehetett volna meg. És mivel a nemzetközi jog is a magyar jogrend része keretében ugyanúgy érvényes, hatályos, ugyanakkor erősebb, mint a törvény, ezért erre való tekintettel a törvény nem alkalmazható. A törvény alkalmazásával mindazok, akik azt alkalmazzák és betartják, az Európai Unió mindenkire, így ránk nézve is kötelező alapelvét sérti meg, mennek vele szembe. Ezt pedig nem teheti meg senki. Még a magyar állam sem, de a hatóságok sem.

    Mivel a 2014. évi CII. törvény olyan alkotmányos jogokat von el, csorbít, korlátoz, akadályoz, amelyeket viszont az Unió alapelvei kifejezetten biztosítanak és lehetővé tesznek, ezért a törvény nem alkalmazható és nem hajtható végre. Ennek a törvénynek a végrehajtása és betartása súlyosan megkárosítja a vásárlók jogait, ezért kérem a Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy eljárása keretében kötelezze valamennyi kereskedelmi egységet, hogy az eredeti nyitvatartási idejében minden vasárnap nyisson ki az Uniós alapelvek alapján.

  3. dr. Keszthelyi Gyula says:

    A született gonosznak értelemszerűen örömöt okoz, ha a jók szenvednek.
    Ez egy sima (bár sajnos közérdekellenes) lelki deviancia. Illetve lélektelen cinizmus.
    A fidesz vezetők kipufogója körül lafatyolva tüsténkedő kdnp megmutathatja, hogy még létezik.
    Márpedig akkor ez egy vérkeresztény ország lehet csak.
    Igen, szerintem ez erről szól. Az egész orbáni taktika most a vallás (értsd: kereszténység) irányába torzítja a valóságot. Lesz még kötelező misére járni.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!