JogÁsz

„Én vagyok az egyetlen olyan túlélő, aki megbocsátott a náciknak”

Helyszíni tudósítás

Oskar Gröninget a Hannoveri Ügyészség háromszázezer magyar zsidó szándékos, aljas és kegyetlen meggyilkolásában való bűnrészességgel vádolja. Ehhez a vádhoz csatlakozott 62 magyar származású holokauszt-túlélő. A német jogban “mellékvádlóknak” hívják őket A Lüneburgi Tartományi Bíróság közülük eddig hármat hallgatott meg.

Oskar Gröning a tárgyaláson

Oskar Gröning

Az első tanú – az Erdélyben született, most az USA-ban élő – 80 éves Eva Kor vallomása megdöbbentette a jelenlévőket, nyilvános megszólalása pedig komoly ellenérzéseket váltott ki.

Eva szüleit és két nővérét Auschwitzban azonnal a gázkamrába küldték. Az akkor 10 éves Eva úgy maradt életben, hogy bekerült Mengele ikreken folytatott kísérleteibe. Olyan injekciókat kaptak, amelyek hatóanyaga máig ismeretlen. Eva belázasodott, kórházba került, ahol Mengele “meglátogatta” és azt mondta: “milyen kár, hogy ilyen fiatalon már csak két hete van hátra az életéből.”

A 10 éves Eva és Mirjam Kor az első sorban

Eva és Mirjam Kor az első sorban Kép: Auschwitz album

De az 1400 „Mengele-iker”-ből Eva és Mirjam a néhány tucat túlélő közt volt. Mirjam veséje azonban később elsorvadt, ikertestvérétől kapott vesével élt 1993-ig.

Eva Kor "Mellékvádló"

Eva Kor
Fotó: AP Ronny Hartman

Eva Kor szerint a megbocsátás az öngyógyítás legfontosabb eszköze.

“Én vagyok az egyetlen olyan túlélő, aki megbocsátott a náciknak. (…) Azt szeretném, hogy Gröning mondja el a fiatal neonáciknak, hogy Auschwitz létezett és csak veszteséget és fájdalmat okozott”.

Majd felállva a tanúk padjáról, Gröninghez lépett, megfogta a kezét és átölelte.

 

Eva Kor kezet fog a náci Oskar Gröninggel

Eva Kor és Oskar Gröning
Fotó: World Post

 

Eva Kor, aki megbocsát a náciknak

Fotó: World Post

 

 

 

 

 

 

A vallomása, és a német közszolgálati televízióban tett nyilatkozata miatt Cornelius Nestler és Thomas Walther ügyvédek az általuk képviselt 49 túlélő nevében, sajtóközleményben kifogásolták Eva Kor nyilvános szereplését. Hangsúlyozták, hogy a „mellékvádat” képviselő túlélők, mintegy 1000 ember nevében vesznek részt ebben a perben. Gröninget 300 ezer magyar zsidó meggyilkolásában való bűnrészességgel vádolják. Ha Eva Kor asszony valóban úgy gondolja, ahogy mondta, hogy „ezt a vádaskodást be kell fejezni”, és a náciknak meg kell bocsátani, akkor nem kellett volna „mellékvádlóként” fellépnie.

Cornelius Nestler ügyvéd, a túlélők jogi képviselője

Cornelius Nestler ügyvéd
Fotó: wdr5.de

 

Thomas Walter, a "mellékvádlók" jogi képviselője

Thomas Walter
Fotó: REUTERS

 

 

 

 

 

 

„Az általunk képviseltek ez úton kijelentik: mi nem tudunk Gröningnek saját és elpusztított hozzátartozóink, valamint a többi 299.999 áldozat nevében megbocsátani.”

Mindössze igazságot akarnak kapni.

A következő tárgyalási napon a ma is Magyarországon élő, 90 éves, Pusztainé, Fahidi Éva németül tett tanúvallomást.

Fahidi Éva, auschwitzi túlélő

Fahidi Éva
Fotó: Láng András

Debrecenben született, apácákhoz járt iskolába, katolikus nevelést kapott.

„Apám 1936-ban kikeresztelkedett, valószínűleg ezzel akart segíteni rajtunk. Én identitásomban magyar vagyok, de Auschwitz óta magyar zsidó lettem.”

Családjával együtt gettóba zárták, majd vagonokba zsúfolták mindannyiukat. Debrecenből 3 nap alatt 14.300 zsidót hurcoltak el Auschwitzba.

„A Debrecenből Auschwitz-Birkenauig tartó út volt a legnagyobb trauma minden magyar túlélő számára”- mondta Fahidi Éva.

„A bevagonírozást a magyar csendőrök hajtották végre, és ők, még Eichmann szerint is rettenetesen brutálisak voltak. Egy-egy vagonba 80 embert préseltek be. Két vödröt tettek be, víznek és WC-nek. A vagonban 35-40 fokos hőség volt, levegő viszont semmi. Három nap, három éjjel tartott az út. Volt, aki megőrült és üvöltözött, volt, aki csak szép csendben meghalt.”

Auschwitzba érkezve nagy ordítozás közepette dobták ki őket a vagonokból. Szétválasztották a nőket és a férfiakat. „A női sor hosszabb volt, mert a magyar zsidó férfiak legtöbbje akkor már munkaszolgálatos volt. Az életben maradásra a 16 és 44 év közöttieknek volt a legnagyobb esélye.

„Az első sokk akkor ért, amikor levágták a hajunkat és pucérra kellett vetkőznünk. Alig ismertük meg egymást, mert mindenki egyforma volt. A kápónkat Sosánkának hívták. Tőle kérdeztük, mikor jönnek a többiek. Sosánka a kéményekből felszálló füstre mutatott: ők már ott vannak.”

A IV. és V. krematórium, ahol a magyar zsidókat is elégették

Krematórium IV.
Fotó: scrapbookpages.com

A németek sokakat a szabadban égettek el, mert bár megállapodtak a magyarokkal, hogy hány vonatot küldhetnek Auschwitzba, Magyarország „túlteljesített”. A krematóriumok kapacitása ezért bizonyult kevésnek.

„Birkenauba érkezve a cigánytábort láttam meg először. Csont és bőr emberek voltak, de a családok együtt maradhattak. Azt hittem, velünk is így lesz. 1944 nyarán egy éjszaka hirtelen vakító fényre ébredtünk, ordítás, kutyaugatás hallatszott. Kihajtották az embereket a cigánytáborból. Mi akkor már tudtuk, mi következik. Dante pokla, az Inferno lehetett ilyen.”

Cigánytábor Auschwitz-Birkenauban

A cigánytábor
Fotó: romanishib.hu

1944 augusztusában Évát kényszermunkára vitték egy allendorfi fegyvergyárba. „Alig tudtunk életben maradni, de Auschwitz után ez valóságos földi paradicsomnak tűnt”.

Egy közbevetett bírói kérdésre, hogy mit gondoltak, mi vár rájuk, Éva azt válaszolta:

„Azt hittük, hogy a magyarországi zsidókat nem fogják deportálni. Utána meg azt, hogy munkatáborba visznek. De a családomból 49 embert megöltek. Senki nem olyan süket, mint az, aki nem akar hallani.”

 

A tárgyalóteremben kivetített képen Fahidi Éva megmutatja, hogy ő maga hol áll a sorban.

Fahidi Éva a sorban

Fahidi Éva a sorban
Fotó: Auschwitz album

„Soha nem hittem, hogy egyszer egy német bíróság előtt minderről vallomást tehetek. Nagyon sokáig kellett várnunk erre a perre, de nekünk már az is elégtétel, hogy ez megtörténik” – fejezte be vallomását Fahidi Éva.

A következő tanú a 86 éves, az egykori Osztrák-Magyar Monarchiában, a mai Romániában született és ma Torontóban élő Hedy Böhm volt.

Hedy Böhm, auschwitzi túlélő

Hedy Böhm
Fotó: uk.reuters

Hedyt szülei megóvták a politikától, a 40-es évek zsidótörvényeiről mit sem tudott. 1944-ben hallott először a Lengyelországban és Németországban történt szörnyűségekről.

„Apám szerint – aki az I. világháborúban magyar állampolgárságára büszke katona volt – a magyar kormány soha nem fogja feladni zsidó polgárait. Én akkor találkoztam először az antiszemitizmussal, amikor anyám felvarrta a ruhámra a sárga csillagot. (…) A gettóban egy hálószoba egyik sarka jutott nekünk. A magyar holokauszt nagyon gyors volt, sokkal inkább a magyarok, mint a németek miatt. Ha még 3 hónapig hagytak volna minket a gettóban, sokan életben maradtak volna, mert szeptemberben az oroszok már felszabadították a várost.”

A férfi, aki végignézte háromszázezer magyar zsidó meggyilkolását

Olvassa el, mit vallott Oskar Gröning a tárgyalás elején!

Hedy családját május 31-én vagonírozták be és vitték Auschwitzba. Az utazás borzalmait ugyanúgy mondja el, mint előtte Éva. Ők is abban hittek, hogy dolgozni fognak. Amikor kiszálltak a vagonokból, az SS-őrök kutyákkal és rájuk fogott gépfegyverrel álltak a rámpán.

„Elválasztották a férfiakat a nőktől. Áthajtottak bennünket a ‘Munka felszabadít’ tábla alatt. Elszakítottak anyámtól. Kiabáltam, hogy mama, ő meghallotta és megfordult. Egymára néztünk, de szólni nem tudott. Soha nem láttam viszont.”

Lemeztelenítés, haj és testszőrzet lenyírása, barakkokba terelés.

„A sorakozóknál naponta szelektáltak. Akiket elvittek, soha többé nem tértek vissza.”

3 hónap után ő is egy hadiipari gyárba került. V2-es rakétákhoz gyártottak alkatrészeket, robbanóanyagokat.

Német V1 és V2 rakéták

Német V1 és V2 rakéták Fotó: indafoto.hu

„Emeletes ágyak, matrac, párna. Emberséges hely volt, mert nem a zsidóknak, hanem a munkásoknak építettek.”

Elszigeteltségükben semmit sem tudtak a háború alakulásáról.

„Egyszer egy hosszú, cső két végén dolgoztunk. A szemben lévő fiatalember egy papírt tcsúsztatott át a csövön: ne add fel, hamarosan vége lesz a háborúnak.”

A gyárból egy másik koncentrációs táborba vitték át őket, ahonnan a náci őrök egyik pillanatról a másikra eltűntek. Azután megjelentek az amerikai katonák. A kiéhezett, csontsovány emberek közül sokan még ekkor is meghaltak, mert a felszabadítóktól kapott élelelemből hirtelen teleették magukat.

Hedy a vöröskereszttől tudta meg, hogy a szüleit elgázosították. Egy nagynénjéhez ment „haza”, ők nevelték fel.

„Az első este után soha többé nem beszéltünk erről. Bár a világ ma is tele van gyűlölettel, nincs bosszúvágyam, de nem is tudok megbocsátani. Nincs jogom arra, hogy sokak gyilkosának megbocsássak. Az Isten talán majd megbocsát neki.”

„Az európai zsidókat sújtó népirtás egyúttal tömeges rablás, azaz rablógyilkosság volt.”

Ezt már a perben megidézett igazságügyi szakértő, dr. Frank Bayor, a Müncheni Történeti Intézet Holokauszt-kutató részlegének vezetője mondta. A történész ezzel az eddig ritkán hallott fogalommal arra utalt, hogy 1942-ben a koncentrációs táborok központi utasítást kaptak, mit tegyenek a zsidóktól elrabolt értéktárgyakkal. Gröningnek éppen ez volt az elsődleges feladata. A devizákat, fémpénzeket, valamint az aranyat, ékszert, fogaranyat és gyöngyöt egy központi berlini gazdasági hivatalba kellett eljuttatni, onnan pedig mindez a Reichbankba került. A kimutatások szerint 2,65 tonna aranyat, devizát (mai értékén kb. 100 millió Euro) és 825 vagonnyi ruhát meg órát harácsoltak össze.

Német birodalmi márka

Német birodalmi márka
Kép: youngtimer-blog.de

Az élet abszurditása, hogy a Harmadik Birodalom az elpusztított és kényszermunkára hurcolt zsidóktól elrabolt vagyon jelentős részéből éppen a zsidók megsemmisítésére létesített koncentrációs táborokat finanszírozták.

 

Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</

 

t_24694617

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!