Strasbourgi magyar ügyek

A választások előtti utolsó teljes évben változtat-e vajon a Fidesz kormány az eddigi – bátran mondhatjuk – nem jogállami kormányzásán? Nagy kérdés, hogy tanult-e a kormánypárt az elmúlt esztendő nemzetközi kudarcaiból? Mi volt és mi várható a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán megtámadott magyar ügyekben?

Az elmúlt év végén emelkedett jogerőre az a strasbourgi ítélet, amely elmarasztalta Magyarországot egy közalkalmazott indoklás nélküli elbocsátása miatt. A bíróság a panaszosnak hatezer euró nem vagyoni kártérítést és háromezer euró költségtérítést ítélt meg. Ez a konkrét ügy ugyan befejeződött, de még legalább nyolc ugyanilyen ügy fekszik a bíróság előtt, amelyekben nyilván hasonló döntések várhatóak az idén. A közalkalmazottak indokolás nélküli elbocsátásakor a kormány a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette meg. Nem kétséges, hogy a jogsértések nagy számához az Alkotmánybíróság is hozzájárult azzal, hogy – bár már az év elején megállapította a jogszabály alkotmányellenességét – a törvény megsemmisítését csak májustól mondta ki. Ezzel időt és lehetőséget hagyott a kormánynak számos további törvényszegés elkövetéséhez.

Még a bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatos eljárások sem zárultak le. Mintegy százötven bíró beadványa fekszik a strasbourgi bíróság előtt, ezek elbírálása is legfeljebb 2013-ban lehet esedékes. Az emberi jogi bíróság eddig ismert joggyakorlata szerint a jogellenesen nyugdíjba küldött bírák esetében csak a teljes reparáció, vagyis az eredeti állapot helyreállítása lehetne a megoldás. Az országgyűlés elé kerülő törvénytervezet azonban ettől meglehetősen messze van. Bár az Európai Unió luxemburgi Bírósága 2013. január 6-áig adott határidőt a magyar államnak, hogy megtegye a megfelelő, diszkriminációtól mentes intézkedéseket, az eddigi értesüléseink szerint a parlament legközelebb csak februárban ülésezik. Kérdés az is – valóban kérdés? – hogy az országgyűlés változatlan tartalommal fogadja-e el a benyújtott tervezetet. Ha így lesz, attól tartok, hogy ez még sokba kerülhet a magyar államnak, vagyis nekünk, adófizetőknek.

Strasbourgi döntésre vár még Geréb Ágnes panasza, melyet az ellene folytatott tisztességtelen eljárás miatt nyújtott be, Baka Andrásé, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökéé, akit elmozdítottak tisztségéből, így a hat évre szóló mandátumának felét sem tudta kitölteni. Strasbourg előtt fekszik a megtámadott médiatörvény is. Ugyancsak keresetet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához Galambos Lajos, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kémkedéssel vádolt volt főigazgatója, mert álláspontja szerint az ellene tavaly nyáron indított büntetőügyben a hatóságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát, számos eljárásjog-sértést követtek el, és „meg nem engedett eszközökkel próbáltak nyomást gyakorolni súlyosan cukorbeteg fiára”.

A magyar állam az elmúlt évben jó ideig próbált ellenszegülni az emberi jogi bíróság döntésének. Hosszú hónapok teltek el azzal, hogy nem voltak hajlandóak végrehajtani azt a strasbourgi ítéletet, melyben az államot kártérítésre kötelezték a vörös csillag viselése miatt itthon büntetőjogi felelősségre vont Fratanolo János ügyében. A márciusban jogerőre emelkedett ítélet szerint összesen mintegy 1,8 millió forintot kellett az államnak kártérítés és perköltség címén fizetnie. Emlékezetesen hosszú huzavona után – nem értünk egyet, nem fizetünk, az MSZP fizessen, a pártok pénzéből fizessünk – júliusban történt meg a kifizetés, akkor már persze késedelmi kamattal együtt. Az a tény, hogy egy állam vitába szálljon az emberi jogi bíróság ítéletében foglaltakkal, még nemzetközi összehasonlításban is példátlan.

A tavalyi tapasztalatok így aztán nem sok jóval kecsegtetnek az előttünk álló esztendőre sem.

(A cikk megjelent a Vasárnapi Hírek 2012. december 30-i számában)

Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</