Elfogult-e a messziről jött ember?

Előre kell bocsássam: nem szeretem Fiala Jánost. Ez persze teljesen szubjektív, van, aki szereti, van, aki nem. Végül is ez magánügy. Akkor válik „közüggyé”, amikor az ember Fialáról ír. Én pedig most ezt teszem. Mégpedig azért, mert – bár, mint említettem, nem kedvelem őt – én elfogultság nélkül szeretném bemutatni, mi a technikája egy igazán elfogult, egyoldalú interjú készítésének. Hogyan tudja egy profi műsorvezető – mert azt senki sem vitathatja, hogy Fiala profi – kérdéseivel, no meg a fel nem tett kérdéseivel saját szándékai szerint befolyásolni interjúalanyát és rajta keresztül a nézőit.

Május 9-én, az ATV „Messziről jött ember” című, Fiala által vezetett műsorának Tili Károly, Kolontár polgármestere volt a vendége. Gondolom, Kolontárt ma már senkinek sem kell bemutatni. Ez az egyik olyan község, melyet 2010. október 4-én a MAL Zrt. tárolójából kiömlő vörösiszap elárasztott. Kilenc ember meghalt és számosan megsérültek a vörösiszap- katasztrófa következtében. Az áldozatok számára még visszatérünk, megjegyzéseimet azonban egyelőre az interjú menetéhez szeretném igazítani.

kereso-nava.hu

Mielőtt még elmerülnénk a részletekben, elöljáróban egy dolgot fontosnak tartok leszögezni. Tili Károly tanúként szerepel a vörösiszap katasztrófa kapcsán indult büntető eljárásban. Kétlem, hogy a jól felkészült riporter ezt ne tudta volna. Mégis úgy gondolta, hogy három héttel a tanú büntetőbírósági meghallgatása előtt a szinte szükségszerűen elfogult tanú véleményét a nyilvánosság tudomására hozza. Félreértés ne essék, egy áldozattá vált falu polgármesterétől nem veszem rossznéven, hogy nem tud kívülállóként, objektíven nyilatkozni. A műsor készítőjétől azonban elvárnám az objektivitást.

Fiala kritika nélkül tudomásul vette Tili Károlynak azt az állítását, hogy a X. számú vörösiszap-tározó a katasztrófa idején már megtelt, a MAL Zrt. ennek ellenére tovább akarta még tölteni. És nem csak tudomásul vette, de maga is megerősítette azt a közlést, hogy a cég nem épített újabb tározót. Lehet, hogy abban a 45 oldalnyi iratban, amelyre Fiala hivatkozott, erről nem olvasott, de ha valóban a helyszínen járt, mint mondta, láthatta volna az úgynevezett X/A tározót, amely már 2010-ben is állt. Arról nem is beszélve, hogy Kolontár polgármesterének bizonyosan tudnia kellett az új tározó létezéséről. Ehhez képest azt fejtegette, hogy a cég bizonyosan nem kapott volna engedélyt új tározó építéséhez. Az már szinte szót sem érdemel, hogy a bírósági eljárás eddigi adataiból bizonyítottnak látszik: a X. tározó még nem telt meg a katasztrófa idején.

fn.hir24.hu

Szó került a műsorban arról, hogy a környezetvédelmi hatóság 2010. szeptember 20-án kint járt a helyszínen és igazolta, hogy a tározó teljesen rendben van. Fiala egy fel nem tett kérdéssel jóindulatúan elsiklott afelett, hogy ha a hatóság két héttel a katasztrófa előtt mindent rendben lévőnek talált, vajon bárki tudhatta-e, sejthette-e, hogy október 4-én a tározó tönkremegy.

Időzített pokolgép volt a X. tározó, mondta annak idején Tili Károly. Azt állította, hogy senki nem tudta, hogy mennyi anyag van a tározóban, és azt sem, hogy mikor fog kiszakadni. A mondat első felének igazságát kétségbe vonom. Kolontárról jól kellett látni, hogy a gát falát időközben megmagasították, valamint azt is, mint már említettem, hogy újabb kazettát is építettek.

hatalyonkivul.hu

A beszélgetésnek ezen a pontján dr. Bánáti János, a büntetőügy elsőrendű vádlottjának védője betelefonált a műsorba. Tisztázni akarta, hogy lényeges különbség van a MAL Zrt. esetleges polgári jogi felelőssége, illetve a vádlottak személyi felelőssége között. Az nem lepett meg, hogy Fiala háromszor is félbeszakította az ügyvéd mondanivalóját, továbbá az sem, hogy meg sem próbálta tisztázni, vajon mi ez a lényeges különbség. És itt most – félbeszakítva az eddigi időrendi sorrendet – a műsor végére kell ugranunk. Bánátit – akinek Fiala megígérte, hogy még szót kap az interjú után – többet nem hallhattuk. Kétlem, hogy azért nem, mert az elhangzottakhoz ne lett volna még észrevétele. Persze, akár ez is lehetséges, de ezt már a műsor nézői soha nem tudják meg.

Térjünk most vissza az áldozatok számára. Fiala következetesen tíz olyan embert említ, akik a katasztrófa következtében vesztették életüket. Ehhez képest a büntető ügy vádiratában kilenc áldozat szerepel. A tízedik ember halálát még az ügyészség sem hozta összefüggésbe az iszapömléssel.

A műsorvezető egyetértően hümmög, miközben a polgármester elmondja, hogy a MAL Zrt. vezérigazgatója nem ment el az október 4-én tartott lakossági gyűlésre, hanem „valakit” küldött maga helyett. Ez a „valaki” a gyár műszaki igazgatója volt. Valaki, de nem akárki. A riporter lazán elsiklik afelett is, hogy a műszaki igazgató egy rendőrautóval érkezik a gyűlésre. Állítólag azt mondta, hogy a vezérigazgatónak „fontosabb dolga” van. Ez – ha így hangzott el – az akkori körülmények között valóban elég visszás kijelentés. Kivéve, ha tudjuk, márpedig tudjuk, hogy Bakonyi Zoltán vezérigazgató aznap egyetlen lépést sem tehetett rendőri kíséret nélkül. Mindemellett azon a napon a legfontosabb feladat a gyár leállítása volt. Még akkor is, ha ez a szenvedőknek bizarrul hangzott.

nepszava.hu

Fiala azt is megmutatta, miként kell egy témát úgy félbehagyni, hogy annak csak pozitív kicsengése maradjon a levegőben. Megkérdezte a polgármestert, mennyi pénz gyűlt össze a segélyalapba. Meg is kapta a választ: két milliárd forint. Szép summa. Azt vajon miért nem kérdezte meg: ebből mennyit osztottak szét a károsultak között? Ne hallotta volna azokat a szóbeszédeket, amelyek szerint ennek az összegnek egy jelentős részét a mai napig nem juttatták el az érintettekhez? Ha a pletyka igaz, akkor azért, ha nem igaz, akkor azért kellett volna ezt tisztáznia.

index.hu

A messziről jött műsorvezető Orbán Viktort idézve arra a következtetésre jut – és e következtetését riportalanyával meg is erősítteti – hogy valakinek észlelnie kellett volna azt, hogy a talaj „kimosódott” a gátfal alól. A gátszakadás konkrét okáról a szakértők még ma is vitatkoznak, de úgy tűnik, mintha abban nagyjából egyetértenének, hogy a katasztrófa bekövetkeztének semmiféle előzetes jele nem volt.

Fiala szembesíti Tili Károlyt Bakonyi Zoltánnak azzal a korábbi nyilatkozatával, amely szerint a MAL Zrt. minden előírást betartott, talajtörés történt, amit nem lehetett előre kiszámítani. Majd ezek után tudomásul veszi a polgármesternek azt az azóta már a büntetőeljárásban is cáfolt állítását, amely szerint a tározóban lényegesen több folyadék volt, mint amennyire engedélyük volt. Tény ugyanis, hogy semmiféle szabvány, előírás, szabály nem volt arra nézve, mennyi folyadék és mennyi iszap lehet a tározóban, mindössze az összmennyiség volt meghatározva. Ezt pedig – mint már szó volt erről – a cég nem lépte túl.

origo.hu

Fiala felemlíti Bakonyi Zoltánnak azt az első, valóban szerencsétlen nyilatkozatát, amikor azt mondta, hogy a vörösiszap nem veszélyes anyag, mire Pintér Sándor egy ugyancsak megengedhetetlen mondattal válaszolt: akkor Bakonyi fürödjön meg benne. Azt azonban már meg sem próbálta tisztázni, vajon ez a rossz mondat miért hagyhatta el a vezérigazgató száját. Már pedig erre Bakonyi – aki nem túl járatos a kommunikáció terén – azóta számos alkalommal szolgált magyarázattal. Az akkori törvények alapján ugyanis nem sorolták a veszélyes anyagok közé a vörösiszapot. A fizikus végzettségű Bakonyi, aki a gyár működését szabályozó törvényeket jól ismerte, erre alapozta ezt a sajnálatos kijelentést. Persze, ma már tudjuk, nem kellett volna. De a szerencsétlen kijelentés indokát feltárni egy csaknem negyven perces interjúban viszont illett volna.

Mi volt a média jelenlétének üzenete, kérdezi Fiala. A polgármester válasza szerint az, hogy ha nem ellenőrzik a vörösiszap tározókat, ilyen katasztrófa bárhol bekövetkezhet. Fialának nem tűnt fel, vagy talán már nem emlékezett arra, ami percekkel korábban elhangzott: a környezetvédelmi hatóság 2010. szeptember 20-án a helyszínen járt, és igazolta, hogy a tározó tökéletesen rendben van. Vagyis az ellenőrzés megtörtént.

A beszélgetők újabb ellentmondásba keveredtek. Korábban arról beszéltek, hogy a MAL Zrt. egyáltalán nem kért bocsánatot a katasztrófával érintett lakosoktól, majd az interjú vége felé Fiala azt mondja: a MAL bocsánatot kért az emberektől, de csak egy hét elteltével. Rögtön riportalanya szájába is adja, hogyan kell erről vélekedni: „Ez ugye kicsit megkésett?” Mi mást felelne erre a polgármester: „Így van.” Vagyis ha nem kért bocsánatot (ami nem igaz), az is baj, ha mégis bocsánatot kért, az se jó, hiszen elkésett vele. Nem tudom, vajon Fiala hajlandó volt-e belegondolni abba a pánikhangulatba, ami nem csak a szenvedő feleket, de a gyár vezetőit is elfogta. Olyasmi történt, amire soha életükben nem gondolhattak, hiszen ezek a tározók – elvileg – az „örökkévalóságnak” készültek.

Fiala úgy gondolja, rossz kérdést tesz fel, amikor azt firtatja: éreztek-e megkönnyebbülést a település lakói, amikor Bakonyi Zoltánt őrizetbe vették, illetve csalódást, amikor szabadon engedték. Egyetértek vele, a kérdés valóban rossz. Rossz, mert tendenciózus. De mégis feltette, és elégedetten nyugtázta azt a választ, amit már a kérdése is sugallt. Ezek után, amikor a büntetőperben majd tanúként hallgatják meg Tili Károlyt, vajon miként válaszolhatja a bíró kérdésére, hogy elfogulatlan az ügyben?

Tili Károly elmondja, hogy a MAL Zrt.-re kiszabott 135 milliárdos környezetvédelmi bírság akkora összeg, melyet a cég soha nem fog tudni kifizetni. Fialának eszébe sem jut, hogy firtassa, vajon a hatóságok miért szabhattak ki ilyen irreális összegű bírságot. Nem jutott eszébe megkérdezni azt sem, vajon az ellenőrzésre kötelezett hatóságokat nem terheli-e némi mulasztás a katasztrófa bekövetkezésében.

hirextra.hu

A MAL Zrt. anyagi helyzetéről 2013 májusában Fiala úgy érdeklődött, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy a cég már állami tulajdonba került. (Néhány perccel később persze kiderül, hogy nagyon is jól tudta, még az államosítás napját is.) Így azt is tudnia kellett, hogy ma már semmiféle jelentősége nincs annak, hogy a volt tulajdonosok „az ország leggazdagabb emberei közé tartoznak”. Jelzem, nem tartoznak. Az persze lehet, hogy azért nem olvashattunk róluk a „100 leggazdagabb magyar” között, mert esetleg csak a százegyedikek a listán. De, ha a hangulatkeltés a cél, az irigységre apellálás mindig bejön.

Szóba került még a MAL Zrt. kártérítési felelőssége. Ezt a polgári bíróság 2012-ben hozott ítéletében mondta ki először. No, itt kellett volna a megígért szót megadni Bánáti Jánosnak, hiszen már az elején sem sikerült kifejtenie, mi a lényeges különbség egy cég polgári jogi- és egy vádlott büntetőjogi felelőssége között.

tech.hu

diakoldal.hu

És végül egy újabb, egyáltalán nem hangulatkeltő kérdés Fialától: „Bár ez nem népmese, de a MAL Zrt. volt a gonosz, az állam meg a tündér?” Ezt azért már a polgármester is túlzásnak tartja és próbál a realitások talaján maradni. De még ő sem tud ellenállni a következő olyan kérdésnek, amelyet a műsorvezető maga meg is válaszol: „Az emberek mennyire tudták túltenni magukat a tragédián, én, ahogy helyben tapasztaltam, úgy érzékeltem, mérsékelten”.

Jól tudom, a műsor címe „A messziről jött ember”. Elfogadom, a messziről jött ember nem buta, csak tájékozatlan. De bármilyen messziről jött, bármilyen „tájékozatlan”, azért legalább megpróbálhatna objektív lenni.