A Jobbik pert indított Karsai László ellen, mert a történész neonácinak minősítette a pártot. Állították, hogy Karsai megsértette jó hírnevüket.
Gondolom, most jó néhányan felkapják a fejüket: jó hírneve lenne a Jobbiknak?
A Polgári Törvénykönyv szerint „a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.”
Mit is kezdjünk ezzel a definícióval a Jobbik esetében? Valótlan tény lenne, hogy neonácik? Ki az, aki eldöntheti, hogy valóban azok-e? Sértő lenne rájuk nézve, hogy neonácinak nevezik őket? Ők nyilván annak érzik, különben nem pereltek volna.
Mind az első-, mind a másodfokú bíróság besétált abba a csapdába, hogy megpróbálta a neonácizmus fogalmát értelmezni. Pedig a bíróságoknak nem erről kellett dönteniük. A két bíróság végül homlokegyenest eltérő ítéletet hozott.
A Fővárosi Törvényszék első fokon eljáró bírája, Takács Péter Attila, aki a Jobbiknak adott igazat, egyebek között azzal indokolta döntését, hogy a neonáci kifejezés „azért nem alkalmazható a mai jobboldali pártokra, merthogy deklaráltan semmiféle közösséget nem vállalnak azokkal a korábbi pártokkal, amelyekre ez jellemző volt.” Az igazságszolgáltatás nem kis szerencséjére Takács Péter Attila azóta befejezte bírói pályafutását, egy ideje már kolozsvári konzulként teszi közkedveltté magát. No persze nem emiatt az ügy miatt.
Karsai az ítélet ellen fellebbezve arra hivatkozott, hogy ő csak a véleménynyilvánítási jogával élt.
A másodfokú bíróság a fellebbezésnek helyt adva elutasította a Jobbik keresetét. Rámutatott, hogy ebben az ügyben a perdöntő kérdés az, hogy melyik jog az erősebb: a véleménnyilvánítás szabadsága, avagy a személyiségi jogok védelme. Kétségtelen, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, mint alapjog, elsőbbséget élvez.
Miközben az ítélőtábla vitathatatlanul helyes döntést hozott, és miközben a tanácsvezető bíró leszögezte, hogy a Jobbik megítéléséről szóló szakmai és közéleti vitában a bíróság nem foglalhat állást, csak nem állta meg, hogy ne bonyolódjon bele a neonácizmus fogalmának értelmezésébe. „A neonáci kifejezést nem lehet analóg módon használni a náci eszmékkel, a történelem átalakította a fogalmakat, azok ma már mást jelentenek. Ha valaki ilyen erős kifejezést használ, joggal várható el, hogy az érvekkel legyen alátámasztva.” A bíróság szerint Karsai László ezzel adós maradt. Vagyis a történész ugyan jogilag megnyerte a pert, de azért nem úszta meg egy kis fejmosás nélkül.
Engem szerencsére – most már – nem korlátoz semmi abban, hogy feltegyem a kérdést: vajon neonáci párt-e a Jobbik.
Térjünk vissza egy pillanatra az elsőfokú ítélet megállapításához: a neonáci jelző „azért nem alkalmazható a mai jobboldali pártokra, merthogy deklaráltan semmiféle közösséget nem vállalnak azokkal a korábbi pártokkal, amelyekre ez jellemző volt.” Hogy is van ez? Az döntené el, hogy valaki neonáci-e, hogy ezt nyíltan ki is mondja? Akkor, amikor boldogabb európai országokban jogi eszközökkel üldözik a rasszizmust, az antiszemitizmust, a nemzetiszocialista nézeteket? Nyilvánvaló, hogy ezekben az országokban egyetlen párt sem azonosul nyíltan a náci eszmékkel. Csak nem őrültek meg!
Nem inkább az számít, hogy valaki mit hirdet, mit tesz? Melyik párt használja ma Magyarországon a „cigánybűnözés” fogalmát? Melyik párt alapította, majd írt alá együttműködési szerződést a ma már betiltott Magyar Gárdával, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, Toroczkai Lászlóval és Budaházy Györggyel? Melyik párt szervezett tüntetést „Magyar Élet Menete” néven, nem titkoltan kigúnyolva a Holocaust áldozataiért évenként megszervezett Élet Menetét? Melyik párt képviselője Gyöngyösi Márton, aki szerint listázni kellene a kormány és az Országgyűlés zsidó származású tagjait? Melyik párt elnöke követelte „a cigányság demográfiai katasztrófával fenyegető indokolatlan népességrobbanásának megállítását és azt, hogy fel kell számolni a gyermekgyártási üzletágat? Melyik párt akarta megakadályozni a fővárosi melegfelvonulást?
Lehet, hogy Karsai László valóban hibázott? Mert nem mondta ki egyértelműen: a Jobbik homofób, rasszista, antiszemita, Európa-ellenes. Mindössze annyit mondott, hogy neonáci párt.
Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</
Kár, hogy a link tilos. Még nagyobb kár, hogy a szerző nem válaszol a kommentekre. De megjegyezném: A bűnüldözés kapcsán az etnikai alapon differenciált módszerek alkalmazása nem minden esetben jelent diszkriminációt.
Ilyen pl. a büntetőjogi mediáció folyamatába bevonható kisebbség kérdése. Hiszen egészen más egy ügy kimenetele, ha a közösség akár a tetten ért elkövetőt és a rasszizmus áldozatának véli, mentegeti, ezzel őt megerősíti… és ez a visszaesés pszichikai hátterét megerősíti. Ebben az esetben egy szabadságvesztés, ami akár jobb életkörülményeket is jelent, mint a cigánysor minimális visszatartó erővel rendelkezik.
És akkor, ha mondjuk a mediáció során a saját közegükben tisztelt vajda mondja meg az elkövetőnek, hogy jópár pofont is megérdemelne az uboroka lopásért, de a jóvátételként felásandó kert kapcsán jobban jár, ha nem 1* akarja felásni ahogy a néni mondja, hanem 3*… És a közösség is máshogy látja, nem pozitív hanem negatív visszacsatolás érkezik. Na az csökkentheti a visszaesés valószínűségét.
A büntetőjogi mediáció, az ennek kapcsán megismert vélemények, az emberibb és személyre szabottabb igazságszolgáltatás fontos.
Éppen így fontosnak érzem azt is, hogy a kulturális különbségek miatt, az egyes közösségeket jól ismerő rendőrök is végezzék a munkát. Még akkor is, ha ebből nem születik több ítélet, mert a “Győzi” akiből rendőr lesz emberesen leteremti a “Gázsi”-t és rászól, hogy vigye vissza az uborkát, ha pedig nem akar mediáció miatt 3* kertet ásni, akkor most megkérdezi mit kell segítenie a ház körül. Ez hatékony, és elkerüli az igazságszolgáltatásban a rasszizmus vádját.
A Jobbik gyűjtőpárt. Nem jó párt, nem szeretem. De alapvetően ha egy probléma felvetésére előítélet a válasz, akkor az ez által megbélyegzett emberek úgy gondolják “igaztalanul bántják őket.” És egymásra fog találni az akit zavar, hogy sokszor azért születik egy gyerek fogyatékkal mert direkt veszélyeztetik a magzatot, a magasabb családi pótlékért, a differenciált igazságszolgáltatást kereső és a zsidózó, buzizó bolond. Mert mindegyiket azonos emberek üldözik.
A Jobbik akkor lehetne neonáci párt, ha elvek mentén szerveződne, és nem egy ilyen módon összetömörített, mindennel és minden ellentétével szövetkezni akaró és kényszerülő massza képe lebegne a szemeink előtt.
A Jobbikban összejön a zsidózó fasiszta a zsidóval, azon az alapon, hogy egyik sem kell sehova. És a nem PC gondolataik, vagy a buta összeesküvés elméleteik alapján mindkettőt negatívan ítélik meg.
Ha már szabad ilyet mondani: Akkor a politikai szemétdomb és a neonáci párt között van különbség. És nem csak az, hogy a szemétdombra időnként érték is kerül…
Egy korábbi perben David Irving nácivédő történész perelte be Deborah Lipstadt újságirónőt, mert az Holokauszt tagadónak nevezte őt. A londoni bíróság, hosszas tárgyalás után elutasította DI keresetét, + irdatlan összegű perköltségre kötelezte DI-et, és nem mellékesen a per teljesen visszájára fordult, DI minden állításáa megcáfolásra került, és nevetségessé vált. Később azért még Dániában és Ausztriában is vád alá helyezték Holokauszt tagadás miatt és el is ítélték.