Napi 7500

430.000 és 57.  Az egyik a magyarországi gettókból elhurcolt zsidók száma, a másik azoké a napoké, amelyek alatt mindannyiuk sorsa eldőlt. Nem kellett sok idő a “feladat” elvégzéséhez.

Az auschwitzi halálgyárban szolgált  az az Oscar Gröning is, aki ellen most a hannoveri ügyészség 300.000 magyar zsidó elpusztításában való részvétele miatt emelt vádat.

Oskar Gröning egykor és ma

Gröning 1942. szeptember 29. és 1944. október 16. között szolgált az auschwitzi koncentrációs táborban. Az volt a feladata, hogy ellenőrizze a deportáltak poggyászát, kivegye belőlük a pénzt és az ékszereket, majd miután lekönyvelte az értékeket, juttassa el azokat egy berlini központba. „Munkáját” azon a rámpán végezte, ahol a foglyokat szelektálták: a munkaképteleneket rövid úton elgázosították, a többieket kényszermunkára vitték.

Auschwitz

A Gröning elleni vádemelésre csaknem 70 évvel Auschwitz felszabadítását követően került sor. Mégpedig egészen sajátos előzmények után. A háború végén a volt SS tizedes brit fogságba került. 1948-ban tért haza Németországba, ahol könyvelőként dolgozott. A frankfurti ügyészség 1976-ban nyomozást indított ellene, de az eljárást kilenc évvel később bizonyítékok hiányában megszüntették. Ügye végül mégis kipattant. 1985-ben egy bélyeggyűjtő klubban vitába keveredett egy holokauszttagadóval, és annyira felbőszült, hogy kiteregette, mi történt Auschwitzban, mi volt az ő feladata és miknek volt szemtanúja. Mindezt le is írta, írása pedig nyilvánosságra került. Csaknem húsz évvel később a BBC készített vele egy interjú-sorozatot, amelyben Gröning ismét beszámolt saját auschwitzi szerepéről. Ő az első náci, aki nem csak, hogy nem tagadta a holokauszt megtörténtét, hanem részletekről is beszámolt, méghozzá a televízió széles nyilvánossága előtt. „Az évek elteltével is fülemben csengenek a gázkamrából kihallatszó halálsikolyok. Soha nem fogok ezektől megszabadulni” – mondta az interjúban, majd így folytatta: „egyszer egy részeg SS egy síró csecsemőt talált a rámpán, a lábánál fogva felemelte és egy teherautó oldalához csapta a fejét. Meghűlt bennem a vér”.

Missziónak tekintem, az én koromban…

A német igazságszolgáltatásban a fordulópontot a müncheni törvényszék 2011-ben hozott ítélete jelentette. A bíróság akkor John Demjanjukot, a sobibóri koncentrációs tábor őrét 5 évi börtönre ítélte 27 ezer zsidó meggyilkolásában való bűnrészességéért. Ekkor mondta ki először egy elsőfokú ítélet, hogy mindazoknak felelniük kell, akik bármilyen beosztásban résztvevői voltak a gyilkoló gépezetnek. (Ez az ítélet nem lett jogerős, mert Demjanjuk a másodfokú tárgyalás előtt meghalt.)

A Gröning-ügyben elkészült 80 oldalas vádirat az 1944. május 16. és 1944. július 11. közötti időszakra szorítkozik. Ekkor zajlott az úgynevezett „magyar akció”. A magyarországi gettókból 430.000 magyar zsidót deportáltak Auschwitzba és közülük legkevesebb 300.000 áldozatot küldtek a krematóriumokba. Mindezt 57 nap leforgása alatt. Az áldozatok számát a „kassai lista” bizonyítja. Az összes, Magyarországról Auschwitzba tartó vonat Kassán haladt át, és az ott dolgozó helyi vasutasok minden szerelvényt regisztráltak.

A német eljárásjog szerint az ügyész mellett magánvádlók is részt vehetnek a perben. Mintegy 20 magyar származású magánvádlóra számítanak, néhányuk most is Magyarországon él. Nem anyagi kártérítésért perelnek, mindössze azt akarják, hogy a bíróság szolgáltasson „igazságot”, vagyis – függetlenül az eltelt időtől – ítéljen el egy háborús bűnöst.

A Gröning-per várhatóan még idén elkezdődik.

Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</