Újabb zűrök a vörösiszap-perben

A vörösiszap-per ősszel újra indult tárgyalásán újabb – immár a harmadik – szakértőt zárta ki a Veszprém Megyei Törvényszék.

A bíróság, az ügyész és a védelem két napon keresztül faggatta dr. Bohus Géza robbantási szakértőt. Nem is csoda, hiszen a nyomozóhatóság csaknem egy évvel a katasztrófa bekövetkezte után jutott először arra a gondolatra, vajon nem okozhatta-e valamilyen külső erő az „örökkévalóságra szánt” X. számú kazetta tönkremenetelét. Nem kell műszaki szakembernek lenni ahhoz, hogy sejtsük, lehetetlen egy esetleges robbantás, robbanás nyomait felfedezni 11 hónappal a katasztrófa után. A bíróság kérdése valójában nem is arra irányult, hogy történt-e robbantás, csupán arra, történhetett-e. Magyarul: műszaki szempontból ki lehet-e zárni, hogy robbantás okozta a tragédiát.

Bíró és szakértő

Dr. Bohus Géza a 2011 szeptemberében készült szakértői véleményében határozottan kijelentette, hogy 2010. október 4-én nem történt robbantás.

 A tárgyaláson azt kérdezték tőle, hogy ha a katasztrófa másnapján járhatott volna a helyszinen, vajon akkor is ugyanezt állítaná-e. A szakértő szerint akkor sem láthatott volna semmit, ami robbantásra utalt volna. Ezt a kijelentését azonban szakmai érvekkel nemigen tudta alátámasztani. Mindössze arra hivatkozott, hogy azok közül, akik a helyszinen jártak, „senki nem látott ott semmit, ami erre utalt volna”. A gond ezzel mindössze annyi, hogy ezt a kijelentést elég nehéz műszaki véleményként értékelni. Olyan szakértő pedig van – Bohus állításával szemben – aki a katasztrófa másnapján készült felvételek, valamint a fizikai törvényszerűségek alapján állítja, hogy a kazetta falán lévő nyomok robbantásra utalnak.

Repedések a gát falán, távol a kiszakadt saroktól

 Bohus szerint „mindenki arra törekszik ebben a teremben, hogy bizonyítsa azt, hogy robbantás történt. Erre semmiféle bizonyíték nincs.” Ide is azonnal kívánkozik egy megjegyzés: a tárgyalóteremben senki nem azt akarta „bizonyítani”, hogy robbantás történt. Valamennyi kérdés egyértelműen arra irányult, hogy ki lehet-e zárni egy esetleges robbantás, robbanás lehetőségét. Márpedig ez a kettő távolról sem ugyanazt jelenti.

Dr. Bohus Géza robbantási szakértő

 A bíró természetesen nem elégedett meg a szakértő válaszával. Nyomatékosan kérte dr. Bohust, mondjon végre szakmai érveket. Sorolja fel például, hogy mit vizsgált volna, ha október 5-én a helyszínen járt volna. Szemügyre vette volna – válaszolta Bohus – hogy láthatók-e a helyszínen robbantásra utaló nyomok, vizsgálta volna a repedések vonalát. Kifejtette, hogy ha egy 20 cm-es lyukat fúrnak a kazetta falába, akkor 4 méter hosszú repedéseknek kell keletkezniük. Az sem természetes egy robbantásnál – mondta – hogy minden megmozgatott darab kívülre essen, mert a robbantás szívó hatása nagyobb, mint a nyomó hatása. Megnézte volna például azt is, hogy a gát tetejére estek-e darabok. Ha gyutacsokkal végezték volna a robbantást, akkor vezeték darabokat kellett volna találnia. Egy elektromos indításhoz pedig 50-100 méter hosszú műanyag cső kell, amit ugyancsak meg lehetett volna találni. Más módon pedig, például távirányítással, víz alatt nem lehet robbantani. Mindezek közül – állította – másnap sem talált volna semmit. Nyilván jelen volt a helyszínen robbantásokhoz értő bányaszakértő is – indokolt tovább – aki ilyen gyanú esetén bizonyára javasolta volna robbantási szakember bevonását.

A bíró ekkor arról tájékoztatta dr. Bohust, hogy a katasztrófa előtt a vörösiszap-tározó nem tartozott a bányakapitánysághoz, így nem kellett, hogy bányaszakértő jelen legyen.

– Akkor ez egy tévút volt, én csak feltételeztem – mondta erre dr. Bohus. De hosszú ideig senkinek sem jutott eszébe, hogy robbantás is lehetett volna. Be tudja-e valaki nekem bizonyítani, hogy voltak olyan hatások, maradványok, amelyekről én beszéltem?

Dr. Szabó Györgyi, a tanács elnöke ekkor ismét elmagyarázta a szakértőnek, hogy mindezt nem másoknak kell bizonyítaniuk. Ellenkezőleg, éppen dr. Bohus feladata lenne, hogy saját állításait szakmailag támassza alá . Ekkor dr. Bohus – egy szakértőtől meglehetősen szokatlan módon – kifakadt:

A szakértő kifakadt

– Tessék más szakértőt választani! Nem tudok egy feltételezést objektíve alátámasztani. Bennem is kialakult valamilyen vélemény, lehet, hogy nem objektív, lehet, hogy én is meg voltam vezetve. Senki nem írhatott objektív véleményt abban a közhangulatban. Én is egy magyar állampolgár vagyok. Mindenki meg lett vezetve, azaz, mindenki tudott róla. Személy szerint engem senki nem befolyásolt. De ami a levegőben volt, az befolyásolt. Itt egy nagyon nagy baj történt. Én csak azt bizonyítom, hogy nem volt robbantás. Senki nem tudta, hogy miért történt a katasztrófa. Bennem kialakult az a vélemény, hogy nem történt robbantás. Eredetileg prekoncepcióm volt, de később ez csak megerősödött. Arra meg nem vállalkozom, hogy a geotechnikai szakértőkkel közösen készítsek véleményt. Én a kirendelésnek eleget tettem. Azon voltam, hogy a tárgyalás mielőbb befejeződjön. Én ezt a munkát befejeztem, én nem kívánok ebben a továbbiakban részt venni.

Kérdés a szakértőhöz

Bakonyi Zoltán elsőrendű vádlott észrevételezte, hogy nem érti, hogyan tud a szakértő határozott véleményt adni csaknem 11 hónappal a katasztrófa után. Mi van akkor – kérdezte – ha tényleg gyenge volt a gát, ahogyan azt a geotechnikai szakértők állítják. Hisz éppen dr. Bohus mondta, hogy egy ilyen gátnál csak a húzószilárdságot kell megbontani. Ez pedig azt jelenti, hogy elég lehetett egy nagyon kis helyen beindítani a reakciót ahhoz, hogy a gát megsemmisítse saját magát. Hogyan lehet ezt a lehetőséget szakértőileg kizárni?

Ekkor dr. Szabó Györgyi emlékeztette a szakértőt arra a kijelentésére, amit anno a nyomozóknak mondott: „nem kell ehhez szakértői vélemény, egy A4-es papírra le tudom írni, hogy nem volt itt semmiféle robbantás.” Majd immár kissé emeltebb hangon, kioktatta a renitenskedő szakértőt, hogy ez itt nem kívánságműsor, nem a szakértő fogja eldönteni, hogy részt vesz-e az eljárásban, vagy sem.

Dr. Szabó Györgyi, a bírói tanács elnöke

Rövid tanácskozást követően megszületett a végzés: a bíróság dr. Bohus Géza szakértőt kizárja az eljárásból. Kizárja, mert a szakértő elfogult. Elfogult, hiszen saját maga is elismerte, hogy „állampolgárként” prekoncepciója volt. Egy elfogulatlan szakértő nem hivatkozhat a „közhangulat”-ra, vagy arra, hogy „megvezették”. A kizárás egyúttal azt is jelenti – indokolt tovább a bíróság -, hogy a szakértő írásos véleményét ki kell rekeszteni a bizonyítékok köréből, vagyis olyannak kell tekinteni, mintha az nem is létezne.

Dr. Fejes Péter ügyész

A bíróság döntését a szakértő tudomásul vette, az ügyész azonban megfellebbezte. Az ügyészség képviselője szerint ugyanis dr. Bohus nem elfogult, csak „tájékozatlan a jogi fogalmakban”. Megjegyzem, ha ez igaz, akkor egy igazságügyi szakértő eleve alkalmatlan arra, hogy a feladatát megfelelően ellássa.

Az elsőfokú bíróság eddig két szakértőt elfogultság, egyet pedig eljárási hiba miatt zárt ki a büntetőeljárásból. Ez utóbbi döntést az ítélőtábla megváltoztatta, ám a sors közbeszólt: ezt a szakértőt később betegsége miatt el kellett bocsátani a perből. Egy olyan perből, amelyben a majdani döntéshez igencsak szükség lesz objektív és megalapozott szakvéleményekre. Mi tagadás, nem állunk túl jól e téren.

Kép: fidelio.hu

A tárgyalási fotókat Láng András készítette.

Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</