Milyen kellemes csengése van e szónak egy esküvőn. És milyen rettenetes, amikor azt jelenti: életfogytig tartó szabadságvesztés. Vagyis halálod napjáig bezárva maradsz, történjék bármi is.
Kép: luxus-cars.webnode.hu
A magyar büntetőjog egyre szigorodik. 1996-ig a bíróság 20 év elteltével dönthetett az életfogytiglanra ítélt feltételes szabadságáról. A következő négy évben 15 és 25 év között szabhatták meg a legkorábbi időpontot. 2013-ig ez az idő 20, vagy 30 év volt, és megjelent a „TÉSZ”, ami a szakmai zsargonban a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést jelenti. 2013 óta pedig 25 és 40 év közötti időnek kell eltelnie, mire dönteni lehet a feltételesre bocsátásról, és maradt a TÉSZ is.
A Fideszes kétharmadú parlament 2011-ben még az Alaptörvénybe is beleírta a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. Ráadásul közvetlenül a „kínzás, embertelen, megalázó bánásmód, vagy büntetés” tilalmát tartalmazó cikkely után. Igaz, a strasbourgi bíróság akkor még nem fejtette ki, hogy a tényleges életfogytiglan embertelen büntetésnek számít, ha az állam nem teremti meg a későbbi felülvizsgálat lehetőségét. De az Emberi Jogok Európai Bírósága 2013-ban már Angliával, idén tavasszal pedig Magyarországgal szemben hozott ilyen tartalmú ítéletet.
Ez vezetett oda, hogy Trócsányi László igazságügy-miniszter a napokban a parlament elé terjesztette javaslatát: a TÉSZ felülvizsgálható, de csak 40 év elteltével. Az előterjesztés szerint egy öttagú, kúriai és táblabírákból álló „Kegyelmi Bizottság” tesz javaslatot az igazságügyi miniszteren keresztül a köztársasági elnöknek. Ha az elnök nem ad kegyelmet, az eljárást kétévente meg kell ismételni.
Az idősebbek bizonyára emlékeznek még Kunos Péter ügyére. Éppen a napokban van 16 éve annak, hogy az Agrobank akkori elnöke megkezdte börtönbüntetését, az után, hogy Göncz Árpád köztársasági elnöktől kegyelmet kapott, de azt Dávid Ibolya, akkori igazságügyminiszter nem ellenjegyezte.
Göncz Árpád
Fotó: index.hu
Ha csupán erre az egy esetre gondolunk, a Trócsányi féle előterjesztés már akkor sem tűnik megnyugtatónak. De más érv is szól ellene. Hiszen most sem derül ki, hogy a köztársasági elnök milyen szempontok alapján dönt egy-egy javaslatról! Az ő kegyelmezési joga ugyanis teljesen szuverén, azt még indokolnia sem kell. Bíróként magam is láttam ilyen döntést, amely mindössze két sorból állt: „Kérem, tájékoztassa az elítéltet, hogy kegyelmi kérelmét a köztársasági elnök elutasította. Aláírás: Köztársasági Elnöki Hivatal”
Jól tudom, sokan vallják, hogy a leggyalázatosabb, legsúlyosabb bűnök elkövetői soha ne szabaduljanak ki. Erre, pontosabban a „nemzeti konzultáció” 90 %-os többségére hivatkozott Orbán Viktor is 2011-ben, amikor alaptörvénybe iktatták a tényleges életfogytiglant. Persze ezen az alapon a halálbüntetést is visszaállíthatnák, hisz annak is számos híve van.
A strasbourgi bíróság nem magát a tényleges életfogytiglant tekinti emberi jogot sértő büntetésnek. Csupán azt mondta ki, hogy az akkor válik embertelenné, ha utóbb sem lehet soha felülvizsgálni. Az persze kérdés, hogy vajon a minimálisan letöltendő 40 év biztosítja-e a Trócsányi által emlegetett „reményhez való jogot”.
„A bírák kerüljék a bosszút és a populista büntetőjogi intézkedéseket”- mondta a napokban Ferenc pápa. Nagy kár, hogy a mi törvényalkotóinkra nem gondolt.
,
Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</
