Éppen egy hónapja vagyunk tanúi annak, hogy a minisztériumoktól kezdve, a legfőbb ügyészen át a NAV-ig, az egész államigazgatás totál hülyének nézi az országot.
Kép: demotivalo.net
Az Amerikai Egyesült Államok október elején megtagadta a beutazás lehetőségét hat magyar kormányzati tisztviselőtől, hivatkozva a George W. Bush elnök által 2004-ben kiadott 7750-es elnöki proklamációra. A jogszabály-erejű nyilatkozat szerint Washington megtilthatja „a korrupcióból hasznot húzó, és ezzel amerikai érdekeket sértő személyek beengedését az USA-ba”. Az amerikai Bevándorlási és Állampolgársági Törvény egyidejűleg előírja, hogy az érintett személyek nevét titokban kell tartani.
Georg W. Bush
Fotó: telegraph.co.uk
Vezetőinknek azonban mind a mai napig nem sikerült az idézett jogszabályokat megismerni, holott elég lett volna, ha csupán a Wikipédiában néznek utána. Akkor nem játszhattak volna egy hónapon keresztül bazári majmot arra hivatkozva, hogy az amerikaiak nem adnak konkrét információkat a kitiltott személyekről. Azt pedig meg sem hallották, amit az amerikai ideiglenes ügyvivő közölt: a magyar kormány más forrásból is tudhat az ügyekről. Mindössze át kellene néznie a NAV-botrányt kirobbantó volt adóhatósági munkatárs, Horváth András zöld dossziéját. Persze az az egyetlen nap, amit a NAV a vizsgálatra szánt, talán mégsem volt elegendő.
Horváth András zöld dossziéja
Fotó: valasz.hu
Az ügyben elhangzott valamennyi álságos kormány-nyilatkozat felsorolása meghaladná e cikk terjedelmét. Lázár János eleinte azt állította, hogy egy érintettnek nem kell tájékoztatnia munkaadóját a kitiltásról, később azt bizonygatta, hogy Vida Ildikó, a NAV elnöke nincs a kitiltottak között. Varga Mihály ugyanakkor kijelentette: „Ha valakinek információadási kötelezettsége van, az az amerikai fél”. Tudjuk, hogy „ha valakinek”, akkor éppen nekik nincs ilyen kötelezettségük. Sőt, joguk sincs.
Október közepén a NAV közleményben cáfolta az „alaptalan vádakat”. Akkor még nem tudhatták, hogy két héttel később Vida Ildikó beismeri, hogy ő is a kitiltottak között van. Ez persze szerinte nem ok arra, hogy lemondjon, viszont az őt és hivatalát ért rágalmak miatt jogi eljárásokat fog kezdeményezni. Eközben a kormányzati kommunikációban újabb gubanc keletkezett. A NAV elnöke állítja, hogy ő mindenről tájékoztatta miniszterét. Varga Mihály erre nem tehetett mást, mint hogy szemrebbenés nélkül kijelentette, csak előző nap értesült az eseményekről.
A furcsa pár
Fotó: 03.nav.gov.hu
Az eddigieknél is elképesztőbb volt Polt Péter és alattvalóinak nyilatkozata: „Pontosan nem értjük, mit értenek az amerikai kollégák korrupciós cselekmények alatt”. Ajánlom a Legfőbb Ügyész úr figyelmébe a Btk-t, amelyik 7 paragrafuson és 28 bekezdésen keresztül meglehetősen pontosan definiálja ezt a fogalmat. Vesztegetés címszó alatt tessék keresni!
Polt nem érti
Fotó: hir.ma
Bár Varga Mihály közgazdász és nem jogász, de azt talán így is megérti, hogy önálló bűncselekmény az is, ha egy hivatalos személy nem tesz feljelentést a tudomására jutott vesztegetésről. Ezt feljelentés elmulasztásának hívják.
Néhány tanult kollégám a kormánnyal kapcsolatban még a bűnpártolást is emlegette. Bűnpártoló az, aki a büntetőeljárás sikerét igyekszik meghiúsítani, vagy az elkövetőnek segítséget nyújt ahhoz, hogy meneküljön a hatóság üldözése elől. Ám ha nincs hatóság, amely üldözne, ha nincs ügyészség, amely nyomozást indítana, akkor nincs kinek falazni, vagyis nincs bűnpártolás sem.
Így kerek a Fidesz-világ.
Fotó: fidesz.hu
Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</
httpx://giuliotortenesze.wordpress.com/2014/11/28/a-felvetel-rovid-a-tortenet-mocskos/
És még egy gondolatsor feltétlenül idekívánkozik:
A fideszes politikai korrupciót egyre nagyobb volumenben folytató fidesz hatalomra jutása óta folyamatosan módosítja a közbeszerzési szabályokat a mindenkori aktuálpolitikai érdekeinek megfelelően. Íme az egyes fokozatok:
– Az egyik törvénymódosítás következtében egyre kevesebb állami, illetve önkormányzati megrendelés esetében kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást. Egyre több az egyedi elbírálású projektek, illetve a zárt körű, meghívásos tenderek száma, amelyeken még csak az sem kötelező, hogy több cég vegyen részt a megrendelésekért zajló versenyben. Emiatt az elmúlt két évben száz milliárdok tűntek el átláthatatlan módon a közös kasszából.
– A kormányrúd átvételét követően, a jogi szolgáltatások egy részét “vette ki” Orbán a közbeszerzési törvény hatálya alól, ami ahhoz vezetett, hogy a közintézmények, illetve az önkormányzatok tömegesen rendelnek meg ilyen szolgáltatásokat átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon. Ez pedig ellentétes az Európai Unióban (EU) elfogadott jogi normákkal.
– Orbán következő döntése szerint ma már azok a cégek is indulhatnak a pályázatokon, amelyek azok előkészítésében is részt vettek. Ezeknek a vállalkozásoknak pedig egyértelmű a versenyelőnye a többi jelentkezővel szemben.
– Ezt követően az újabb elképesztő intézkedése pedig az Orbánnak, hogy olyan módosítást hajtott végre a közbeszerzési törvényen, amely lehetővé teszi, hogy ne a legjobb ajánlatot benyújtó társaság nyerje el a megbízatásokat. Így hiába ad be valamelyik vállalkozó jobb ajánlatot a versenytársainál, nem biztos, hogy ő kapja a megrendelést. Ez pedig a korrupció melegágya, miután lehetővé teszi, hogy a kiíró elszámoltatás nélkül költse el a közpénzeket.
Mindezek megvalósulása után a közbeszerzések menetét előíró jogszabály további változtatása történt meg.
– Aminek következtében egyre több lett az úgynevezett meghívásos pályázat, amelyen már versenybe szállni is csak azok a vállalatok tudnak, amelyeket kiválaszt a megbízó. Ez ugyancsak ellenkezik az uniós versenyszabályokkal, miután a közbeszerzés eleve diszkriminatív alapokon indul.
Ezt követően Orbánék tovább lazították a jogi normákat:
– Amíg korábban kötelező volt legalább három társaságot meghívni egy-egy versenytárgyalásra, addig manapság – a legújabb módosítások következtében – már elegendő egy jelentkezőt kiválasztani. Az ilyen esetekben pedig, amikor egyetlen cég kerül az állami, illetve önkormányzati megrendelések közelébe, borítékolni lehet a végeredményt.
– Amikor meghirdették, hogy állampapírt akarnak eladni a lakosságnak, akkor már nyíltan szembementek a legalapvetőbb versenyszabályokat is, miután a közbeszerzési törvény megkerülésével kívánják az állampapírokat eladni.
– Az pedig már tényleg hab a tortán, hogy a legfrissebb törvénymódosítás következtében a nemzetbiztonsági vagy különleges biztonsági érdekeket érintő, vagy annak titulált beszerzések egyes adatai tíz évre titkosíthatóak. Ezeken a beszerzéseken pedig az “elit elitje”, egy különleges listán szereplő vállalkozói kör vehet csak részt – szigorúan meghívásos alapon.
Ezek a fideszes politikai korrupció stációi.
Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban és egyre többször a nemzetgazdasági érdeket húzzák rá valamely pénzköltésükre. Hogy csak egy ilyen példát mondjak a sok közül: a megszállási emlékmű is (amely ellen rendkívül sokan tiltakoztak) nemzetgazdasági érdeknek lett minősítve. Miközben a nemzetgazdasági érdeket soha senki sem vizsgálta meg, az kifejezetten csak egy minden alap nélküli egyoldalú kinyilvánítás maradt a kormány részéről. Tehát semmivel sem indokolták, hogy mi lenne ebben a nemzetgazdasági érdek. Mint ahogy a többi esetben sem.
De ahhoz kiváló indok és magyarázat a számukra, hogy közpénzköltéseket titkosítsanak, elhallgassák a közvélemény elől, kivegyenek bárminemű versenyeztetés alól, irányítottan az általuk kiválasztott és kijelölt kör(ök)nek minden megalapozottság nélkül kifizessenek.
Amikor a fidesz ellenzékben volt, akkor pontosan ellenkezőképpen gondolkodott minden ilyen jelenségről. A parlamenti jegyzőkönyvek hemzsegnek az olyan megnyilvánulásoktól, amelyekben a fidesz ennél sokkal jelentéktelenebb és pitánerebb ügyekben követelte mindennemű bizonyíték nélkül, hogy az igazságszolgáltatás járjon el és a teljes szigorításával sújtson le. Akkor bezzeg a fidesz még azon az állásponton volt, hogy a nyomozóhatóság feladata és kötelessége a bizonyítékok beszerzése. Sőt, több alkalommal kezdeményeztek vizsgálóbizottságot olyan ügyekben, amely az igazságszolgáltatásra tartozott.
Egyébként pedig teljesen érthető a fidesz jelenlegi megnyilvánulásai és reakciói. Hiszen a bűncselekényeket államhatalmi szinten követték és követik el. A magántulajdont képező magánnyugdíjmegtakarítások állami szintű lenyúlása, a trafikügyek, a földelvételek és újraosztása, a szerencsejátékipar államhatalmi szinten történő bezárása (és ezáltali elvétele), majd a saját holdudvar számára történő kiosztása, a takarékpénztári rendszernek a jogalkotói joggal való viszaélés keretében állami szinten történő elvétele mind-mind azt jelzi, hogy a jelenlegi államhatalmi vezetés az állami pozicióikat, jogaikat, lehetőségeiket arra használták fel, hogy a jogalkotást erre a célra felhasználva köztörvényes bűncselekményeket kövessenek el. Mert a felsoroltak számomra igenis kimerítik a köztörvéynes bűncselekményeket.
Igaz, csak teoretikus a kérdés, mégis igencsak jogos: vajon mit csinált volna egy ellenzéki fidesz akkor, ha mindezt egy pl. Gyurcsány Ferenc vezette baloldali kormány követi el.
Ha egy – csak a hazugságokról szólt – öszödi beszéd következtében felgyújtották fél Budapestet, akkor mindezek után vajon milyen forradalmat robbantottak volna ki?
Nem. Ez nem bohóckodás. Tudatos hazugság, a szennyes kétségbeesett, aggresszív rejtegetése. Ez MINDENT megmagyaráz, és csak ez.
Igen, ezt nekünk kellene megoldani, de azért nem árt egy kis külső segítség sem. De az biztos, hogy nélkülünk nem megy. A polgári engedetlenség egy ilyen megosztott országban nehéz dió, mert mindig lesznek olyanok, akik az engedetleneket egyenként “levadásszák”.
Talán a polgári engedetlenség is használna annyit idehaza, mint nagyhatalmak pálya széléről való bekiabálása…
Ez a legnehezebb kérdés. Először is kellene egy nem impotens ellenzék, de az nincs. Marad a tüntetés, az EU bizottság, utóbbiak sajnos szintén elég puhák. És persze a választások. De az még jó messze van. Addigra talán kinövi magát egy új baloldali ellenzék. Sok másban egyelőre nem bízom.
Erről van szó! Ez a helyzet! Kiváló írás! Most már csak egy kérdésre kellene válaszolni! MI A TEENDŐ?!