Ötödik évébe fordult a büntetőeljárás a vörösiszap katasztrófa ügyében. Mondhatják, gondolhatják, hogy ez nagyon sok idő. Én meg azt mondom, jó oka van ennek. Ha emlékeznek, hazánk bölcs politikusai, élükön a miniszterelnökkel, már egy nappal a 2010. október 4-ei katasztrófa után nem röstellték kijelenteni, hogy emberi mulasztás történt, amiért a MAL Zrt, és annak vezetői, illetve dolgozói a felelősek. Ha ez ilyen egyszerű – kérdezhetnék – akkor vajon miért tart még most is az eljárás, miért tartott a bíróság eddig közel száz tárgyalást és miért nem ért még mindig az ügy végére.
Fotó: index.hu
Nem akarom ismételni magam, hiszen a már megjelent, az „Elsodortak – a vörösiszap katasztrófa utóélete, a per” című könyvemben nem kevés szót ejtettem a politikai befolyásról, a nyomozás megbocsáthatatlan hibáiról és a vádirat kuszaságairól. A vádlottak „szerencséjére” dr. Szabó Györgyi, a Veszprémi Törvényszék kitűnő bírája azonban mindezt már az úgynevezett előkészítő ülés során észlelte, és azóta sem adja fel azt az – egyébként minden bíróra nézve kötelező – igényét, hogy alaposan tisztázza ezt a nem kevéssé bonyolult ügyet. A bíró már lassan maga is képes lenne a volt MAL Zrt.-t igazgatni, olyannyira megismerte a technológiai folyamat minden apró részletét.
Most tehát csak azokról az újabb fejleményekről lesz szó, amelyek a könyv első részének befejezése óta történtek.
Ehhez fel kell idézzem a vád egyik megállapítását. Méghozzá azt, ami ellen a vádlottak az első perctől kezdve a leghevesebben tiltakoztak. Nevezetesen, hogy nem működtek közre a kár elhárításában, holott már egy órával a gátszakadás előtt észlelhették volna a katasztrófa bekövetkezését.
Mire alapozta az ügyészség ezt az állítást? Arra, hogy azok a szivattyúk, amelyek az úgynevezett övárokból a tározóba szivattyúzták a vizet, már 11 órakor teljes üzemmódba kapcsoltak, a tározó pedig csak 12 óra 10 perc körül szakadt ki. Ebből – mondja a vád – a felelősök már egy órával a katasztrófa előtt tudhatták volna, hogy baj lesz.
Mielőtt a részletekbe bonyolódnánk, már most elárulom, hogy ez a vádpont, úgy ahogy van, totálisan megdőlt.
Az ügyész
Fotó: Láng András
A gátszakadás pontos időpontját nem volt nehéz megállapítani, mert a gát falából kirepülő hatalmas darabok azonnal kidöntöttek egy villanyoszlopot, és ezáltal megszűnt az áramszolgáltatás. Az EON-tól bekért grafikon az áramszolgáltatás megszűnésének időpontját pedig percre pontosan ábrázolja.
A vádlottak és védőik már a kezdetetektől állították, hogy a szivattyúházban működő számítógép órája késik.
– Először azt hittük, hogy a téli-nyári időszámítás miatt – mondta dr. Pál Helga, aki Deák Józsefet, a másodrendű vádlottat védi. De az informatikai szakértő szerint nem ez volt az ok – folytatta. Ez a szivattyúházban lévő számítógép hol kikapcsolt, hol bekapcsolt, és ez a számítógép órájában kisebb-nagyobb késéseket okozott. Ezek a késések pedig az idők során összeadódtak. Így alakult ki az a helyzet, hogy a valóságos időnél 71 perccel kevesebbet mutatott ez az óra. Mi ezt úgy vettük észre – magyarázta az ügyvéd – hogy a számítógép adatait összevetettük az EON kimutatásával.
A védő
Fotó: Láng András
Az adatok teljesen azonosak voltak, de egy óra eltolódás volt köztük. Áramfelvétel nyilvánvalóan csak akkor van, ha a szivattyú működik. Ekkor esett le nekünk, hogy ez az óra késhetett. Vagyis nem igaz, hogy a katasztrófa előtt egy órával jelzett volna. Magyarul, mindössze csak néhány perccel a gátszakadás előtt kapcsolt be az összes szivattyú. Ha ebből egyáltalán lehetett volna egy ilyen haváriára következtetni – ami már önmagában sem feltétlenül igaz – akkor is csak pár perccel annak bekövetkezte előtt.
Az informatikus szakértő véleménye oly mértékben változtathat az eddig feltételezett eseményeken, hogy a bíróság – ennek hatására (is) – újabb feladatot adott a korábban már kihallgatott műszaki-technológiai szakértőknek. Egyfelől azért, mert a három szakértő véleménye amúgy sem volt összhangban egymással, másfelől pedig azért, hogy közös véleményük kialakításakor vegyék figyelembe ezt a – valós időhöz képest – több mint egy órás időeltérést.
Kép: wikipedia.org
Az ügyész a tárgyaláson még tett egy gyenge kísérletet arra, hogy kétségbe vonja az EON adatszolgáltatásának hitelességét. Ugyanakkor arra a bírói kérdésre, hogy vajon tényleg vitatja-e ezeket az adatokat, mindössze annyit mondott, hogy erre majd a perbeszédében tér ki. Én csak halkan kérdezem: nem gondolja Ügyész Úr, hogy akkor már egy kicsit késő lesz?
Mindeközben a felszámolt MAL Zrt.-t megvásárolta egy – kiterjedt cégkapcsolatokkal rendelkező – IC Profil nevű Kft. A Veszprém, Rákóczi utca 5. I. emeleti székhelyű céget 2014 augusztusában jegyezték be 3 millió Ft alaptőkével, a Kft. fő tevékenysége üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás.
Kép: veszprem-utikalauz.hu
A büntetőbíróság eddig minden hónapban kétszer egy-egy teljes héten át tárgyalt. Most a felszámoló kérésére egy-egy héten csak két napon tud tárgyalást tartani. A felszámolt MAL Zrt. átadás-átvételét ugyanis nem lehet lebonyolítani a vádlottak padján ülő szakemberek nélkül.
Az idővel a vád is lassan elszivárog…
Salvador Dali
Fotó: indafoto.hu
Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</
Nem csak a vádlottak, bárki módosíthatta a rendszeridőt, aki hozzáfért a géphez. Egy ekkora súlyú ügyben, ismerve a jelenlegi ügyészi/rendőrségi befolyásolhatósági szinteket semmit nem lehet kizárni, ami lehetséges.:-)
Egy olyan gépnél, aminek az egyik feladata események naplózása, az időpecsét hitelessége alapvető. Ezt hagyni elcsúszni gondatlan alakzatban, több, mint egy órával, szinte elképzelhetetlen.
Nem tudnám megmondani a számítógép típusát, sem az operációs rendszert, de az erről készült szakértői véleményben természetesen benne van. A megállapítást egy informatikai szakértő tette, a vádlottak az első perctől kezdve ezt állították és a bíróság által kirendelt szakértő ezt alátámasztotta. A manipulálás gyakorlatilag kizárható, mert abban a szivattyúházban két szivattyúkezelő dolgozott, akiknek gyakorlatilag semmi más feladatuk nem volt, mint hogy azt figyeljék, mikor hány szivattyú működik. Nem csak hogy nem értettek a számítógéphez, de semmi dolguk sem volt vele, a gép csupán rögzítette az adatokat. Ráadásul a katasztrófa bekövetkezésekor senkinek sem juthatott eszébe, – nem is jutott – hogy ennek a számítógépnek majd jóval később, a nyomozás során bármiféle jelentősége lesz.
Az időeltérés akkor derült csak ki, amikor az adatokat összevetették az EON adataival.
Az informatikai szakértő véleménye meggyőző volt, azt, úgy tűnik, a bíróság elfogadta, illetve persze ez igazán majd az ítéletből derül ki.
A számítógép alaplapjának belső órája, a CMOS litium ion akkumulátorról működik, és a számítógép kikapcsolt állapotában is szépen és pontosan ketyeg.
Ezen túl menően a Magyarországon használt operációs rendszerek szinte mindegyike rendszeres időközökben cézium izotópos atomórához kapcsol, és szinkronizálja az eltérést, a felhasználó beavatkozása nélkül.
Ez a rendszer csak akkor késik ekkorát, ha kiveszik belőle az akkumulátort.
Nem tudom, milyen számítógépről van szó, milyen operációs rendszert futtattak.
Amit leírtam, az az általánosan működő időszinkronizáló izé.
Az a felhasználó, aki 10-12 perces eltérést nem vesz észre, már debil lehet.
Csak azért írtam ezt le, hogy óvatosak legyünk.
Ráadásul a rendszeridő bármikor 1 perc alatt manuálisan is átírható. Tehát ez a bizonyíték szabadon manipulálható kategória.