Illés prófétát egy tüzes szekér forgószéllel vitte fel az égbe. A mi Zoltánunkat a forgószél, ha nem is az égbe, de televíziós stúdiókba röpítette. Mert a nagy környezetvédő szakember a médiában szeretett volna legalább egy glóriához jutni. Mondhatom, nem sok sikerrel.
Kép: geocaching.hu
Már azt sem értettem, hogy a médiumok – bal- és jobboldaliak egyaránt – miért vevők bárkire, aki Saulusból Paulussá válik. Tudják vajon, hogy a Saulus szó szerinti jelentése: nagy, a Paulusé meg kicsi?
Illés Zoltán azért csak most ment neki a Fidesznek – mondta – mert nem akarta az őszi választások eredményét befolyásolni. Két kérdésem lenne. 1. Miből gondolja, hogy annyira fontos személyiség, aki miatt változtak volna a választási eredmények? 2. Ha meg olyannyira nem ért egyet a Fidesz környezetvédelmi politikájával, ahogy most elmondja, akkor miért volt olyan fontos neki pártjának győzelme?
Kép: www.frisss.hu
Tudom, hogy az emberek politikai memóriája körülbelül három hét (nem én találtam ki, ezt egyszer Kéri László mondta). Ezért én most megpróbálnám kicsit meghosszabbítani a visszaemlélkezés idejét. Felidézni, milyen is volt a mi Zoltánunk akkor, amikor még – miniszterként, majd államtitkárként – eszében sem volt a nyilvánosság előtt kritizálni az ő szeretett pártját.
Bár nem vagyok igazságos. Illés maga mesélte el a napokban azt a hősies tettét, hogy egy parlamenti szavazáskor kilépett a teremből, hogy a jegyző azt mondhassa, Illés nincs jelen, majd amikor ez elhangzott, visszalépett. A mi Zoltánunk szerint ez egy „gyönge nem-et” jelentett. Szerintem meg egy tele nadrágot.
Kép: canstockphoto.hu
De nem szeretnék leragadni Illés mostanában közkinccsé tett hőstetteinél. Talán az engem ismerőknek már feltünt, hogy meglehetősen sokat foglalkoztam, foglalkozom a 2010. október 4-i vörösiszap katasztrófával, mint Magyarország legnagyobb iparinak mondott katasztrófájával. Illés akkor éppen államtitkári rangban tette-vette magát a kiszakadt iszaptározó helyszínén. Az már szinte szóra sem érdemes, hogy 6 nappal a katasztrófa után Illés „szafarit” rendezett az újságíróknak a tönkrement X. számú tározó tetején (Index – 2010. október 10.)
Illés és a sajtó
Fotó: index.hu
Hősiesen, maszk nélkül állt a kamerák elé, nevét többször angolul is elbetűzte, nehogy a külföldi újságírók rosszul írják le. Magyar és ékes angol nyelven is közölte, hogy újabb iszapömlés lesz, ami 1000 méterig fog kiterjedni. Na, ettől kezdve szakértőként tisztelhetjük. Mit tesz Isten, nem lett újabb iszapömlés. Szerencsére. Azt is szakértette, hogy a tározó északi oldala össze fog omlani, „vagy holnap, vagy két hét múlva, de a repedések miatt végül leomlik”. Ez se jött be. Ugyancsak szerencsére. E drámai bejelentések után a zagytározó tetején, a vörösiszap mellett adott „állófogadást” a sajtó részére: kis szendvicsekkel, kaláccsal és ásványvízzel kínálta meg őket. Ez igazán jó ízlésre és kifinomult lélekre vall.
Végül is nem olyan rossz, ha az országnak egy ennyire „hozzáértő” környezetvédelmi államtitkára van. Mert akkor csupa kellemes meglepetés éri az embert. Illés ugyanis azt is megjósolta, hogy a katasztrófa miatt az élővilág rehabilitációja hosszú évtizedeket vehet igénybe. Ehhez képest két, azaz kettő év után helyreállt a természeti környezet.
Fotó: veol.hu
Illés volt az, aki a katasztrófa másnapján leállíttatta a gyárat. Ez az intézkedése valamennyi – valóban – hozzáértő számára teljesen érthetetlen és megmagyarázhatatlan volt. Tíz nap telt el, mire meg tudták győzni, hogy intézkedése a természeti mellett humánkatasztrófához is vezet. A gyárat így az utolsó pillanatban még újraindíthatták, ami – persze más tulajdonosi felállásban – azóta is működik.
Kép: nava.hu
Illés Zoltán volt az, aki – persze csak Orbán után – napokkal a katasztrófa után már „tudta”, ki a felelős. Persze, hogy a MAL Zrt. és annak tulajdonosai, vezetői és munkásai. Később a tulajdonosok rágalmazási pert is indítottak ellene a nyilvánosság előtt tett számos valótlan állítása miatt.
És Illés Zoltán volt az is, akinek a felügyelete alá tartozott az a környezetvédelmi felügyelőség, amely két héttel a gátszakadás előtt ellenőrizte az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározóját és ott mindent a legnagyobb rendben talált. A felügyelőséget az a Zay Andrea vezette, aki Illés egykori személyi titkára volt. Ja, és el ne felejtsük, Illés kinevezettje környezetvédelmi tapasztalatait az andornaktályai Búbos Banka Környezetvédő Körben szerezte. De Illés szerint Zay Andreának vezetési tapasztalata is van, amit viszont a Magyar Televízióban és a közoktatásban szerzett. Ja, így már egész más! Az persze fel sem merült az akkori államtitkár úrban, hogy ha egy gyár működését a hatóságok teljesen rendben lévőnek találják, akkor azért csak megkérdeznénk, vajon ki a hunyó. Már ha van hunyó egyáltalán.
Fotó: nava.hu
Illés 2010-ben, államtitkárként vajon nem tudta, hogy ha a vörösiszap katasztrófát nem varrják azonnal a MAL nyakába, akkor hatalmas pénzeket kaphattak volna az Európai Unió vis major alapjából? Persze lehet, hogy az EU ennek fejében a környezettel kapcsolatos jogszabályokat és az eljáró hatóságokat – köztük persze a Búbos Banka félét is – alaposan megvizsgálták volna.
Az akkori államtitkár azt sem tudta, hogy a MAL-ra kiszabott – 135 milliárd forintos – irdatlan összegű környezetvédelmi bírság önmagában is alkalmas arra, hogy tönkretegye a mintegy ötezer embernek munkát adó céget? Nem Illésen múlt, hogy a bíróság a környezetvédelmi hatóság határozatának végrehajtását felfüggesztette – vagyis nem kell ezt az összeget az államnak addig befizetni, amíg a bíróság nem tisztázza az ügyet. Ez a tisztázás még ma is folyik.
De ez sem volt elég. Az Illéshez tartozó hatóság ezen felül még egy 19 milliárd forintos környezetvédelmi bírságot is kiszabott a MAL Zrt.-re. Illést – mostani forradalmi felbuzdulásában – valószínűleg már nem is érdekli, hogy az egykor általa felügyelt hatóság éppen napjainkban veszítette el ezt a pert.
Kép: galeriasavaria.hu
Abbahagyom, mert félek, túl hosszúra nyúlna Illés Zoltán „szakértelmének” dicsőítése. Hiszen azt én eddig csak egyetlen – bár nem kis horderejű – eset kapcsán firtattam.
Ne vessenek hát meg, ha nem szöknek könnyek a szemembe a megrendüléstől, amiért ez a Saulus most Paulussá próbál válni.
Illés Zoltán
Fotó: hirpress.hu
Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</
Normális az az indoklás a Győri Ítélőtábla részéről, hogy a kör-
nyezetvédelmi hatóság a MAL Zrt.által megadottak alapján végezte az ellenőrzést?
Én még soha nem adtam instrukciót az Adóhivatalnak, hogy milyen adatok alapján, milyen szisztéma szerint ellenőrizzék az adóbevallásomat!
Miért kapja a fizetését a hatóság ellenőre, ha csak ‘másolásra’ alkalmas? Felelősség: ezt az emberi tulajdonságot, ha már szakmai tudás nincs, ezek a vezető emberek nem birtokolják?
Sok ebben az országban a bornírt,
ezért mer a Bíróság is félremagyarázkodni?
A cikk minden szavával egyetértek. Illés annyira gerinc nélküli lény, hogy kár is rá szót vesztegetni. Az ún. baloldali média mégis vevő a hazudozásaira. Ez rejtélyes. A vörösiszap ügyben az első pillanatban látszott, hogy a katasztrófát teljesen rá akarják kenni a MAL-ra, és ennek célja egyrészt a közvéleményben népszerűnek gondolt bűnbakkeresés (lincselés), másrészt, és ez a fontosabbik, a vállalkozás tönkretétele, a gyár államosítása, majd haverok kezébe juttatása. Közben pedig ment a zsíros üzlet, az ún. kárelhárítás, mellyel a vörösiszapnál lényegesen nagyobb és nehezebben helyrehozható környezeti kárt okoztak, borzalmas pénzért. Utalok itt a teljesen felesleges talajeltávolításokra és a még fölöslegesebb és értelmetlenebb gipszadagolásra. Mindkettő jó üzlet volt a szállítóknak és a kivitelezőknek. Uniós pénzt nyilván nem lehet ilyen módon elpazarolni, pontosabban eltüntetni. Az újságíró meg olyan állatfaj, hogy képes azt is elhinni, hogy nátrium-hidroxidot gipsszel lehet közömbösíteni. (A vízügyesek győzelmi jelentéseként közölt pH érték csökkenések teljesen természetes és nyilvánvaló oka a hígulás volt, tízszeres hígítás egy értékkel csökkenti a pH-t, ahogy mindenki tanulta az iskolában, kivéve a politikusokat és újságírókat. Ha valaki veszi a fáradságot és végigszámolja a vízhozamokat, akkor ezt az eredményt fogja kapni.) A nemzeti nyomozó iroda által lefolytatott nyomozás után, majd az ügyészség által kézbe vett nem kicsit koncepciós eljárásban képesek voltak 13 vádlottat állítani, ami elég nagy feladat elé állítja a bíróságokat, hiszen a gát csak egyszer szakadt át, akkor is a hatóság hibás előírásának következtében. (Résfalazással megszüntették a szivárgást.) A tárgyaláson kiderült, hogy környezetvédelmi és természetvédelmi szakértőnek egy olyan figurát találtak, aki végletesen befolyásolható, a tárgyalás során minden állítását többször is visszavonta, ill. azok szakmailag teljesen megalapozatlannak bizonyultak. Nincsenek tetemek és nem voltak határértékek, a környezetkárosítás és a természetkárosítás bűncselekményi kategóriáját tehát bátran ejthetik a vádból, eltekintve attól, hogy a szándékosság, vagy a gondatlanság még mindig nincs bizonyítva. Külön hab a tortán, hogy a szakértő nem tudott különbséget tenni környezet- és természetkárosítás között, pedig nyomatékosan felhívták a figyelmét, hogy a Btk. megfelelő szakaszaira kell hagyatkozni, nem az ő zavaros kútfejére. És most 2015 van, és legjobb tudomásom szerint még első fokú ítélet sincs. Ehhez képest az, hogy Illés folyamatosan és nyilvánosan embereket rágalmaz, tulajdonképpen bagatell.