Bármennyire is elítéljük a bűnözést – amúgy teljes joggal – be kell látnunk, hogy a fogvatartottaknak is vannak emberi jogai. Attól egyetlen bűnelkövető sem fog megjavulni, ha mintegy másfél négyzetméteren, állati körülmények között évekig bezárva tartják. Ilyen zsúfoltság csak az agresszivitást növeli.
Kép: index.hu
A hazai lehetetlen börtönviszonyok miatt 450 elítélt fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A strasbourgi bíróság hatuk ügyében hozott ítéletet: összesen csaknem 23 millió forint kártérítést ítélt meg részükre. Emellett a bíróság jelezte: mind a 450 ügyben ítéletet fog hozni. Ez pedig, szerényen számolva is milliárdokba kerülhet a magyar államnak. Azaz nekünk.
Kép: hetihirek.hu
A mostani ítélet egyúttal iránymutató döntés is, azt a kötelezettséget rója az államra, hogy dolgozzon ki olyan programot, amellyel csökkenti a börtönök túlzsúfoltságát.
A Fidesz uralta parlament emellett más módon is megsértette a foglyok alapvető emberi jogait. A büntetőeljárásról szóló törvény 2013 novemberét megelőzően úgy rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb esetekben is legfeljebb négy évig tarthat. A kormányoldal ekkor – szokásához híven egy konkrét ügy apropóján – törvénymódosítást vitt át: eltörölte az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát a legsúlyosabb bűncselekményeknél. Az ürügy: az ároktői banda egyik tagja e módosítás nélkül négy év előzetes letartóztatás után az annál enyhébb házi őrizetbe került volna.
Kép: borsonline.hu
Az ombudsman most az Alkotmánybírósághoz fordult. Kifejtette, hogy az előzetes letartóztatás akkor alkotmányos, ha megőrzi „előzetes” jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés büntetés szerepkörét. A jogállamiság elvéből ugyanis az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre. Az természetes, hogy az állam célja a bűnözők felelősségre vonása. Ezt azonban úgy kell megtennie, hogy eközben még a bűnözők személyes szabadsághoz fűződő alapjogát se sértse. A strasbourgi bíróság, de a magyar Alkotmánybíróság is már több ízben kimondta, hogy az alapvető emberi jogokat csak a szükséges és arányos mértékben lehet korlátozni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államnak olyan büntetőeljárási rendet kell kidolgoznia, amely biztosítja, hogy adott időn belül ítélet születhessen. Vagyis még a legsúlyosabb bűnelkövetőt sem lehet az idők végezetéig előzetes letartóztatásban tartani, pusztán azért, mert a hatóságok képtelenek az eljárást időben befejezni.
Végtelenségig húzódó eljárások
Lehet, hogy a strasbourgi ítélet és az ombudsman beadványának időbeli egybeesése csak szerencsés véletlen. Viszont nem kétséges, hogy a kettő között szoros az összefüggés. A börtönök túlzsúfoltságát az egész jelenlegi büntetőpolitika eredményezi, beleértve a határidő nélküli előzetes letartóztatást is. Az alternatív büntetések gyakorlatának kiterjesztésére már számos javaslat hangzott el. Mindhiába. Nem kellene megkötni a bírák kezét sem a „három csapással”, sem a büntetés középmértékének kötelező alkalmazásával. A túlzsúfoltságot ugyanis nem csak a szabadságvesztések túl gyakori alkalmazása, hanem azok hosszú időtartama is okozza. Az előzetes fogvatartás helyett sokkal gyakrabban kellene házi őrizetet alkalmazni. Ennek ma már a technikai feltételei is adottak, olyan lábperec használatával, amely jelzi, ha a terhelt elhagyja a lakását.
Kép: parameter.sk
Nem a túlzott szigor, nem az embertelen körülmények, hanem a bűncselekmények felderítésének javítása vezet a bűnözés csökkenéséhez. Ezt végre a Fidesznek is be kellene látnia.
Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</
Ez a jelenség nagyban köszönhető volt annak, hogy a fidesz hatalom képes minden csip-csup, a társadalomra abszolúte nem veszélyes, egyébként önmagában valóban jogsértő cselekedetekért súlyos börtönbüntetésre ítélni szerencsétlen embereket.
Hajléktalanokat küldenek börtönbe pitiáner cselekményekért.
Amiről én tudok: egy hajléktalan azért került börtönbe, mert közterületen életvitelszerű élés formájában aludt.
Egy másik, szintén hajlékta azért került börtönbe, mert kukákban guberált és ételmaradékot talált magának az egyikben. Rajtakapták, a szemétszállító cég meg lopásért feljelentette. (A hulladéktörvény alapján a kitett edényben lévő hulladék a szolgáltató tulajdonát képezi.)
Csak zárójelben jegyzem meg, akkor viszont nem értem, hogy miért kell az állampolgároknak azért fizetni, hogy a szolgáltató elszállítsa a saját tulajdonát? Mert a törvényből ez következik.
De visszatérve, egy harmadik hajléktalan meg a három csapás törvéyne alapján azért kapott 11 év börtönt, mert összeverekedett egy mésik hajléktalannal, mert az ellopta a takaróját.
Szóval nem kellene mindenkit börtönbe juttatni tényleg olyan jelentéktelen cselekményekért, amelyek abszolúte nem veszélyesek a társadalomra és máris egy hajszálnyival javulnának a körülmények, mert kevesebb rab lenne.
(Sajnos nincs róla statisztikám, de nagyon érdekelne, hogy vajon hányan lehetnek úgy börtönben, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a büntetési forma szükséges volt vele szemben.
Jó írás, minden szavával egyetértek. Egy adalék: ha jól tudom, 2014-ben kb 18 ezer fogvatartott volt .. ebből 6000 fő előzetesben!