<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>JogÁsz</provider_name><provider_url>https://jogasz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Zsuzsa Sandor</author_name><author_url>https://jogasz.cafeblog.hu/author/zsubircsi/</author_url><title>Semmisség</title><html>&lt;div&gt;Hat év telt el a 2006. őszi „sajnálatos események” óta, de a  történet még mindig nem jutott nyugvópontra. Az Alkotmánybíróság (Ab)  most kezdi tárgyalni azokat az indítványokat, melyeket az úgynevezett  semmisségi törvény ellen nyújtottak be.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;Mi is volt ez a – hivatalos nevén  „a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról”  szóló – semmisségi törvény? A 2011. márciusi jogszabály kimondta, hogy  „a 2006. szeptember 18. és október 24. között, a tömegoszlatásokhoz  kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás,  illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe  tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése  elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az  elítélés alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri  tanúvallomás képezte.”&nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;table cellpadding=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot; style=&quot;float: left;margin-right: 1em;text-align: left&quot;&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/11/59245_hir1.jpg&quot; style=&quot;clear: left;margin-bottom: 1em;margin-left: auto;margin-right: auto&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;200&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/11/59245_hir1.jpg&quot; width=&quot;200&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;(Fotó: Hír3)&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div&gt;Balsai István, a törvényjavaslat előterjesztője  ma alkotmánybíró. Érdekes lesz, amint most e minőségében fog szavazni a  korábban általa benyújtott javaslatról. Mert bárhogyan is dönt majd az  Alkotmánybíróság, „jogászszemmel” leszögezhetjük, hogy ez a törvény  számos alkotmányos alapelvet sért. &lt;br /&gt;Az első beadvány már egy héttel a  törvény kihirdetését követően megérkezett az Ab-hez. Az MSZP, a  Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Belügyi és  Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, és egy magánszemély, valamint azok a  bírák fordultak az Ab-hez, akiknek a törvényt alkalmazniuk kellett  volna. A bírák az eljárásokat az Ab döntéséig felfüggesztették. Érdemes  külön szólni a Helsinki Bizottság és a TASZ állásfoglalásáról, mert e  két jogvédő szervezet 2006-ban a rendőri jogsértések ellen tiltakozott.  Ennek ellenére beadványukban kifejtették, hogy „a jogállamot súlyosan  veszélyezteti, ha az országgyűlési képviselők politikai okokból  felülírják a független igazságszolgáltatás által hozott ítéleteket.”&lt;/div&gt;&lt;div&gt;Nem  emlékszem a most tárgyalt eseten kívül olyan alkalomra, amikor a  rendőrök, a bírák és a jogvédők ilyen egységfrontba tömörültek volna. Ez  már csak azért is szokatlan fordulat volt, mert Balsai István azt  állította, hogy a rendőrökkel szemben megindult ügyekben eljáró bírók  arról számoltak be a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságnak,  hogy a rendőrök „összevissza hazudnak”. Már az is alkotmánysértő  intézkedés volt, hogy egy parlamenti albizottság bírákat idézett meg. És  nem mintha a bíró valamiféle olyan különleges lény lenne, akinek a  személyét sértené egy ilyen eljárás, hanem azért, mert az egymástól  szétválasztott hatalmi ágak közül az egyik – a parlament – nem  avatkozhat bele egy másik hatalmi ág – a bíróság – feladatkörébe. A  „meghívott” bíráknak nem lett volna szabad megjelenniük egy parlamenti  albizottság előtt. Annak sem lett volna súlyosabb következménye, mint  ami később bekövetkezett:&nbsp;&lt;/div&gt;&lt;table cellpadding=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot; style=&quot;float: right;margin-left: 1em;text-align: right&quot;&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/11/m1fyxcnje0c81.jpg&quot; style=&quot;clear: right;margin-bottom: 1em;margin-left: auto;margin-right: auto&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/11/m1fyxcnje0c81.jpg&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;(Fotó: FN24)&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div&gt;Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét idő  előtt felmentették tisztségéből, amihez bizonyosan hozzájárult az, hogy  ő is jelezte alkotmányos aggályait. Balsai akkor azonnal visszavágott:  „szerencsétlennek” tartotta, hogy Baka bírálta a semmisségi törvényt és  ugyanebben a nyilatkozatában jósolta meg, hogy várhatóan megváltozik az  igazságszolgáltatás szervezeti felépítése. Balsai nyert, Baka meg ment.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;Kíváncsi  vagyok az Ab döntésére. Meglepne, ha mindent rendben találna. Talán  időközben még Balsai alkotmánybíró is másként tekint a jogállamra.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A cikk megjelent a &lt;a href=&quot;http://www.vasarnapihirek.hu/szerintem/jogaszszemmel_semmisseg&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Vasárnapi Hírek &lt;/a&gt;november 4-ei lapszámában &lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>