<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>JogÁsz</provider_name><provider_url>https://jogasz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Dr.Drazsé</author_name><author_url>https://jogasz.cafeblog.hu/author/dr-sandor-zsuzsa/</author_url><title>Jogállam 2012</title><html>&lt;strong&gt;&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/12/konyv_14131_1.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignright  wp-image-131&quot; style=&quot;float: right;padding-left: 15px;padding-bottom: 15px&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/12/konyv_14131_1-260x300.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;164&quot; height=&quot;189&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/strong&gt;&lt;strong&gt;Az év végének közeledte arra inspirálja az embert, hogy valamiféle összegzést végezzen. Érdekes egyben látni, mit éltünk át az elmúlt egy esztendő alatt. Én a &lt;a href=&quot;http://nol.hu/index.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Nol.hu&lt;/a&gt; cikkeiből mazsoláztam és a végére magam is elhűltem.&lt;/strong&gt;

A jog területén az események rendkívül nagy száma szükségessé teszi, hogy kiválasszunk valamiféle rendező elvet. Ami talán a 2012-es évre legjellemzőbb volt: hány esetben, és milyen okokból került szembe a magyar jogalkotás és jogalkalmazás az európai- és az emberi jogokkal. Nem közömbös e témában az sem, hogy hányszor próbálta a magyar kormány semmibe venni a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, hányszor és miként próbált ellenállni a jogállami követelményeknek. &lt;!--more--&gt;

&lt;strong&gt;Január:&lt;/strong&gt; az Európai Bizottság előtt megindultak Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárások a jegybanktörvény, az igazságszolgáltatási reform és az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos sarkalatos törvény miatt.
A sajtószabadsággal foglalkozó brüsszeli munkacsoport megállapította, hogy Magyarországon több a korlátozás, mint bárhol az Európai Unióban, valamint azt is, hogy túlságosan „erős” a magyar Médiatanács.

&lt;strong&gt;Február:&lt;/strong&gt; a magyar kormány válaszlevelet küldött az Európai Bizottság kifogásaira. A bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatban azt javasolták, hogy majd egyéni alapon meghosszabbíthatják a bírák megbízatását. Kifejtették, hogy a Klubrádió ügyével azért nem kívánnak foglalkozni, mert e kérdésben éppen bírósági eljárás zajlik, és nem akarnak nyomást gyakorolni a bíróságra (!).

&lt;strong&gt;&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/12/logo.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignright  wp-image-131&quot; style=&quot;float: right;padding-left: 15px;padding-bottom: 15px&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/12/logo.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;163&quot; height=&quot;163&quot; /&gt;&lt;/a&gt;Március:&lt;/strong&gt; több mint negyven bírói helyre írtak ki pályázatot, miközben a még fel sem mentett bírák szabadságukat töltötték.

&lt;strong&gt; Április:&lt;/strong&gt; miközben készültek a hivatalos dokumentumok a kényszernyugdíjazott bírák felmentéséről, a bírák is léptek: beadványt juttattak el az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mindkét helyen a diszkrimináció tilalmára hivatkozva.

&lt;strong&gt;Május:&lt;/strong&gt; az Alkotmánybíróság tárgyalt a bírák alkotmányjogi panaszáról. Az ülésén heves, személyeskedéstől sem mentes vita zajlott, döntés nem született.

&lt;strong&gt;Június:&lt;/strong&gt; az Európai Bizottság a bírák kötelező nyugdíjazásának, valamint az adatvédelmi felügyelő hatóság függetlensége megsértésének ügyében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Emellett még három kötelezettségszegési eljárás is indult a kiskereskedelmi válságadó, a telekomadó és a cafeteria miatt. Marasztaló ítélet esetén az állam kamatostul kell, hogy visszafizesse a cégeknek a válságadót, természetesen az adófizetők pénzéből.
E hónap hozadéka az új Büntető Törvénykönyv, amelyben bizonyos esetekben 14 évről 12 évre szállították le a büntethetőség korhatárát. Az UNICEF szerint ez a rendelkezés ellentétes az ENSZ gyermekjogi egyezményével.

&lt;strong&gt;Július:&lt;/strong&gt; az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért a törvényt a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal megsemmisítették. De Orbán Viktor közölte: &quot;a rendszer marad&quot;.

&lt;strong&gt;Augusztus:&lt;/strong&gt; megszületett az első ítélet a bírák munkaügyi perébén. Az első fokú ítélet kimondta, hogy az államfő jogellenesen mentett fel egy kényszernyugdíjazott bírót. Az Európai Bizottság pedig aggályainak adott hangot a Klubrádió frekvenciájáért vívott jogi csatározásokkal kapcsolatban. Növeltük országunk jó hírnevét azzal is, hogy kiadtuk Azerbajdzsánnak Safarovot, az azeri baltás gyilkost, akit hazájában azonnal szabadlábra helyeztek.

&lt;strong&gt;Szeptember:&lt;/strong&gt; Navracsics Tibor alkotmány- és törvénymódosító javaslata szerint a bírák kötelező nyugdíjkorhatárát 62-ről 65 évre emelnék fel. A törvényjavaslatot azonban a végszavazás előtt visszavonta.

&lt;strong&gt;Október:&lt;/strong&gt; a munkaügyi bíróságok hat bírót helyeztek vissza bírói tisztségükbe, valamint korábbi vezetői beosztásukba, továbbá kötelezték a munkáltatókat a bírák elmaradt illetményének megfizetésére.

&lt;strong&gt;&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/12/20110902legytrend.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignleft  wp-image-129&quot; style=&quot;float: left;padding-right: 15px;padding-bottom: 15px&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/12/20110902legytrend-300x200.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;200&quot; height=&quot;133&quot; /&gt;&lt;/a&gt;November:&lt;/strong&gt; az unió bírósága kimondta, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása és ez alapján történő elmozdítása az uniós joggal ellentétes, így Magyarország uniós jogot sértett. Orbán Viktor ekkor tette közkinccsé azonnal nevetségessé vált hasonlatát: &quot;Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják&quot;.

&lt;strong&gt;December:&lt;/strong&gt; újabb törvényjavaslat született a bírák ügyében, háromféle lehetőséget biztosítva számukra, bár egyik lehetőséget sem nevezhetnénk maradéktalanul kedvezőnek. Erről azonban a parlament már csak jövőre fog szavazni.

A 2012. év összefoglalójában nem említettem a strasbourgi bíróság egyetlen ítéletet sem, mert azok felsorolása már szétfeszítené ezen írás kereteit és visszaélne az olvasó türelmével.

Úgy gondolom, a a„jogállamiság” illusztrálására ennyi is elegendő.

&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/12/2013.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-128&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2012/12/2013.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;381&quot; /&gt;&lt;/a&gt;</html><type>rich</type></oembed>