<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>JogÁsz</provider_name><provider_url>https://jogasz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Dr.Drazsé</author_name><author_url>https://jogasz.cafeblog.hu/author/dr-sandor-zsuzsa/</author_url><title>Indulatok nélkül</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A Pécsi Törvényszék holnap kezdi tárgyalni a Bándy Kata rendőrségi pszichológus megölésével vádolt Péntek László büntetőügyét. Ellene az ügyészség aljas indokból elkövetett emberölés és kifosztás miatt emelt vádat.&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;attachment_332&quot; align=&quot;alignleft&quot; width=&quot;180&quot;]&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/02/bandy-kata.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;wp-image-332 &quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/02/bandy-kata-300x199.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;180&quot; height=&quot;119&quot; /&gt;&lt;/a&gt; www.parameter.sk[/caption]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Emlékeztetőül a történtekről: Bándy Kata holttestét három nappal eltűnése után találták meg, a megölésével vádolt elkövetőt pedig az azt követő néhány napon belül elfogták. Péntek László a rendőrségen részletes beismerő vallomást tett. Tettének elkövetését azzal magyarázta, hogy az elkövetés éjszakáján szintetikus kábítószert fogyasztott és a drogra alkoholt is ivott. Az igazságügyi orvos-szakértők szerint azonban a vádlott teljes mértékben beszámítható volt, vagyis pontosan tudta, mit cselekszik. Az ügyet az első perctől kezdve heves indulatokkal kísért hatalmas érdeklődés övezte, ami azóta sem csitult. Nem véletlen, hogy a Pécsi Törvényszék már előre jelezte, hogy a tárgyalóteremben a hallgatóságnak csak 50, a sajtónak pedig 30 helyet tudnak biztosítani, utóbbiak részvételét előzetes regisztrációhoz kötik.&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;attachment_333&quot; align=&quot;alignright&quot; width=&quot;180&quot;]&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/02/bíró.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot; wp-image-333 &quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/02/bíró-300x223.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;180&quot; height=&quot;134&quot; /&gt;&lt;/a&gt; www.hatalyonkivul.hu[/caption]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Egy ilyen ügyben nem egyszerű a bíró feladata. A bírói függetlenség fogalmát az Alaptörvény – a korábbi Alkotmányhoz hasonlóan – így határozza meg: „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.” A bírákról szóló törvény (Bjt.) ehhez még hozzáteszi: „a bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni, döntése befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani…” A legrészletesebben talán a Bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény definiálja a függetlenség fogalmát: „a bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.”&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Mindez megnyugtatóan hangzik. Az igazi kérdés azonban az, hogy vajon az úgynevezett közvélemény, közhangulat, a sajtó, vagy a társadalmi elvárások befolyásolhatják, illetve befolyásolják-e a bírót.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A Bándy Kata ügyben hatalmas indulatok csaptak össze. A halálbüntetésről szóló újólag fellángolt vita nyilván teljesen közömbös a bíró számára, hiszen ez a büntetés Magyarországon nem létezik. Hasonlóan közömbösnek kell lennie azokkal a – sajnos minden hasonló esetben megjelenő – rasszista megnyilvánulásokkal szemben is, amelyek ezúttal ismét elárasztották a közösségi portálokat és az újságcikkeket kommentáló bejegyzéseket. Nem hallhatja meg azt sem, ha egy szélsőséges jobboldali politikus cigányellenes megjegyzéseket tesz. A bírónak mindezt ki kell rekesztenie a tárgyalóteremből. És ha a bíró alkalmas a hivatására, ezt meg is teszi.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Az Egyesült Államokban – elvileg legalábbis – az esküdteket el lehet zárni a nyilvánosságtól. Amíg döntésüket meg nem hozzák, meg lehet tiltani nekik, hogy újságot olvassanak, televíziót nézzenek. Ez persze nálunk nem így működik, de nem is 12 laikus dönt a bűnösség, vagy ártatlanság kérdésében.&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;attachment_334&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;174&quot;]&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/02/esküdtszék.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;wp-image-334 &quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/02/esküdtszék.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;174&quot; height=&quot;104&quot; /&gt;&lt;/a&gt; www.bevezetem.hu[/caption]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Mi az, amit a bírónak mégis meg kell hallania a külvilágból? Hiszen ő is ebben a társadalomban él, nem ítélkezhet úgy, mintha elefántcsonttoronyban ülne. Akkor, amikor arról dönt, hogy az elkövetett cselekmény, továbbá a vádlott személye milyen fokban veszélyes a társadalomra, figyelemmel kell lennie arra a társadalmi közegre is, amelyben él és ítélkezik. Ezen túlmenően azonban döntését csak a törvények határozhatják meg. Azt kell eldöntenie, hogy kellően bizonyított-e az általa elbírálandó cselekmény. Meg kell ismernie a vádlott személyiségét, előéletét, tettének indítékait, motívumait. Mérlegelnie kell a vádlott javára szóló enyhítő, és terhére róható súlyosító körülményeket. Amikor a bűnösség kérdésében, majd pedig a büntetés mértékéről dönt, csak és csakis ezeket a körülményeket vizsgálhatja, minden egyéb – jogon kívüli - szemponttal és indulattal szemben süketnek és vaknak kell lennie.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>