<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>JogÁsz</provider_name><provider_url>https://jogasz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Dr.Drazsé</author_name><author_url>https://jogasz.cafeblog.hu/author/dr-sandor-zsuzsa/</author_url><title>Az „őzike”</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A fokozott sajtó- és közérdeklődésre való tekintettel a Kaposvári Törvényszék legnagyobb tárgyalótermében tartják annak az ügynek a tárgyalását, amelyben három embert vádolnak Szita Bence, a 11 éves kisfiú megölésével. A vád rideg jogi nyelven így hangzik: tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés büntette.&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;&quot; align=&quot;alignleft&quot; width=&quot;183&quot;]&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/05/szita_bence13.jpg&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Szita Bence&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/05/szita_bence13.jpg&quot; width=&quot;183&quot; height=&quot;164&quot; /&gt;&lt;/a&gt; parameter.hu[/caption]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt; Az ilyen ügyek szerencsére nem túl gyakoriak, de mindig felkavarják a közvéleményt. Jogosan. Már pusztán az a tény, hogy az áldozat egy gyermek, önmagában elég ok arra, hogy közfelháborodást váltson ki. Ha pedig az áldozat &lt;i&gt;tizennégy év alatti gyermek&lt;/i&gt;, akkor a törvény szerint életfogytig tartó szabadságvesztést lehet kiszabni. Szita Bence esetében a vádirat még további három minősítő körülményt is felsorol.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A Legfelsőbb Bíróság még egy 1988-ban meghozott irányelvében részletesen értelmezte, hogy mikor lehet megállapítani az emberölés minősített eseteit. Ez az értelmezés azóta is irányadó és kötelező a bírói gyakorlatban.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt; Az úgynevezett 15. számú Irányelv szerint az &lt;i&gt;előre kiterveltség&lt;/i&gt; feltételezi, hogy az elkövető átgondolja az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját. Előre kitervelt az ölés akkor is, ha az elkövető többféle tervet készít, illetve alternatívákat fontolgat. A vád szerint a három vádlott napokig tervezte Szita Bence megölését. A kisfiút édesapjának élettársa egy adott helyszínre csalta. Ezután két bűntársával együtt hamis indokkal vitték el a gyereket oda, ahol végül megölték.&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;&quot; align=&quot;alignright&quot; width=&quot;296&quot;]&lt;img alt=&quot;Vádlott&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/05/szita-bence-gyilkosai02-sonline10.jpg&quot; width=&quot;296&quot; height=&quot;203&quot; /&gt; borsonline.hu[/caption]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A &lt;i&gt;nyereségvágy&lt;/i&gt; ezen irányelv szerint akkor valósul meg, ha az elkövető szándéka közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. Az viszont teljesen érdektelen, hogy valójában hozzá is jutott-e az elérni kívánt anyagiakhoz. Az ügyészi vád szerint az elsőrendű vádlott a kisfiú megöléséért csaknem kétszázezer forintot kapott a harmadrendű vádlottól.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Végül mikor tekinti az említett irányelv az emberölést &lt;i&gt;különös kegyetlenséggel&lt;/i&gt; elkövetettnek? E minősítés megállapításánál elsősorban az emberiességi és az erkölcsi szempontok a meghatározóak. A különös kegyetlenség fogalmába az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával, vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények tartoznak. A többszörös ütlegelés, a sokszoros késszúrás, a feltehetően még élő gyermek eltemetése egyértelműen kimeríti ezeket a kritériumokat. A minősítés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az áldozat időközben eszméletlenné válik, és már nem érez fájdalmat. Ha felidézzük, amit a tárgyalás talán legdermesztőbb pillanatában a másodrendű vádlott vallott, nem sok kétségünk maradhat e minősítést illetően: „olyan hangot hallottam, mint amikor a kutya elkapja a kis őzikét”.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Sokan úgy hiszik, hogy az ölést követő, egyébként elborzasztó cselekedetek, így például a holttest feldarabolása, elásása, vagy elégetése is e minősítő körülmények közé tartozik. Ez azonban nem így van. Ezek az utólagos magatartások már azt a célt szolgálják, hogy meghiúsítsák a cselekmény felfedezését. Ilyenkor az áldozat már halott. Ezért ezek az utólagos cselekmények nem minősíthetőek különös kegyetlenségnek.&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;attachment_1131&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;241&quot;]&lt;a href=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/05/bard430x286-m.hir24.hu_.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot; wp-image-1131&quot; alt=&quot;bard(430x286)-m.hir24.hu&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/05/bard430x286-m.hir24.hu_.jpg&quot; width=&quot;241&quot; height=&quot;160&quot; /&gt;&lt;/a&gt; m.hir24.hu[/caption]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Azzal kezdtük, hogy egy ilyen ügy mindig felkavarja a közvéleményt. De nem csak azt. A bíró is emberből van. Egy ilyen ügy lelkileg és érzelmileg őt is megviseli. És mégis, a bíró dolga az, hogy objektív maradjon. Hogy megpróbálja az érzelmeit, az iszonyatát a tárgyalótermen kívül hagyni. Hogy döntését kizárólag a csupasz tények, a feltárt bizonyítékok befolyásolják. És ez bizony embert próbáló feladat.&lt;/p&gt;
&nbsp;

&lt;b&gt; &lt;/b&gt;</html><type>rich</type></oembed>