<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>JogÁsz</provider_name><provider_url>https://jogasz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Zsuzsa Sandor</author_name><author_url>https://jogasz.cafeblog.hu/author/zsubircsi/</author_url><title>Életkor – érett kor</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Új meghatározás született a Btk.-ban: „fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.” Eddig a 14 év volt a büntethetőség alsó határa. Mégpedig azért, mert egy ennél fiatalabb gyerek nem tudja igazán felfogni, milyen következményei lehetnek annak, amit tesz, hogy az mennyire veszélyes a társadalomra, és többnyire fogalma sincs arról, hogy magatartása bűncselekménynek számít.&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;&quot; align=&quot;alignleft&quot; width=&quot;202&quot;]&lt;img class=&quot;   &quot; alt=&quot;12 éves lettem én&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/09/1-0925.jpg&quot; width=&quot;202&quot; height=&quot;269&quot; /&gt; csanadlimoza.blogspot.hu[/caption]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A Btk. legutóbbi módosítása óta egyes bűncselekményeknél már a 12 évesek is büntethetők. A törvény ezt – látszólag - csak a legsúlyosabb bűntettek elkövetése estén teszi lehetővé. A bűncselekmények felsorolásban az emberölés és annak súlyosabban minősülő esetei, az erős felindulásban elkövetett emberölés - ami az ölésnek az enyhébb büntetéssel fenyegetett változata -, a halált, vagy életveszélyt okozó testi sértés, a rablás és a kifosztás szerepel. Az ilyen bűncselekményt elkövető gyereket 1-től 4 évig terjedő javítóintézeti nevelésre lehet ítélni akkor, ha a cselekmény elkövetésekor „rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással”.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ez a törvénymódosítás számos kérdést vet fel. Az első: mi indokolta a változtatást? Mert a bűnügyi statisztikák bizonyosan nem. 2012-ben egyetlen emberölést sem követtek el gyermekkorúak. Az elmúlt 5 évben a gyermekkorú bűnözés csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt 10 év tükrében számuk éppen tavaly volt a legalacsonyabb. A változtatás okát vizsgálva némi gyanút kelthet az az adat, hogy a gyermekkorú elkövetők lakóhely szerinti megoszlásában első helyen Borsod-Abaúj-Zemplén, másodikként Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepel. Feltünő, hogy a népszámlálás abszolút számokban mért adatai szerint a magukat romának vallók létszám-növekedése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb. A további következtetéseket az olvasóra bízom.&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;&quot; align=&quot;alignright&quot; width=&quot;331&quot;]&lt;img class=&quot; &quot; alt=&quot;roma gyerekek&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/09/sokgyerek14.jpg&quot; width=&quot;331&quot; height=&quot;245&quot; /&gt; emc.elte.hu[/caption]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Kérdés az is, vajon a szigorítás miért nem kizárólag a valóban legsúlyosabb bűncselekményekre szorítkozik. Répássy Róbert fideszes igazságügyi államtitkár így érvelt a parlamentben a korhatár leszállítása mellett: „A ne ölj parancsa olyan alapvető szabály, amelynek a betartásához szükséges belátási képesség jó eséllyel hamarabb alakul ki, mint a büntethetőségi korhatárt jelentő 14. életév”. Ezt akár el is fogadhatnánk. De akkor miért szerepel a felsorolásban a rablás meg a kifosztás is? Vajon tudja-e azt egy 12 éves gyerek, hogy ha hárman körülállnak egy negyedik gyereket, meglökik és elveszik a mobil telefonját, akkor csoportosan elkövetett rablást valósítottak meg? Felméri-e azt, hogy ezért akár 4 évre javítóintézetbe zárhatják? És tisztában lehet-e azzal, hogy a törvény azt is rablásnak minősíti, ha ellop egy csokit a boltból és az utána iramodó eladót azért gáncsolja el, hogy elmenekülhessen a csokival?&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Bár a Btk. szerint vizsgálni kell a 12 éves elkövető „belátási képességét”, de kérdés az, hogy ki, milyen módszerrel és hogyan fogja ennek meglétét, vagy hiányát megnyugtatóan megállapítani. Vajon van-e elegendő, kellő speciális felkészültséggel rendelkező igazságügyi gyermekpszichológus, pszichiáter és orvosszakértő, aki segítheti a bíró munkáját? Tudomásom szerint még egységes módszer sincs egy gyermek beszámíthatóságának megítéléséhez.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A rendőrség is, a bíróság is telekürtöli a sajtót a „gyermekbarát igazságszolgáltatással”. Vajon az, hogy ennek keretében „gyermek-meghallgató” szobákat alakítanak ki, valóban gyermekbaráttá teszi az igazságszolgáltatást? Tényleg a fiatalok érdekét szolgálná az, hogy az iskolákban rendőrök ülnek, vagy az, hogy az utcán fülöncsípik a délután 4 óra előtt mászkáló gyerekeket?&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;216&quot;]&lt;img alt=&quot;rendőr az iskolában&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/09/26577_b__ndy_kata_large_normal12.jpg&quot; width=&quot;216&quot; height=&quot;143&quot; /&gt; hir6.hu[/caption]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Az állam szerint egy 12 éves gyerek már dönthet arról, hogy létesít-e szexuális kapcsolatot egy másik tinédzserrel, azt azonban még 18 éves koráig sem döntheti el, hogy beléphet-e bármit vásárolni egy nemzeti dohányboltba.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;És még ezt hívják nálunk koherens jogalkotásnak! Ezekből a szabályokból éppen a következetes összehangoltság hiányzik. Pedig éppen ettől lenne egy jogrendszer normális.&lt;/p&gt;


[caption id=&quot;&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;279&quot;]&lt;img class=&quot;  &quot; alt=&quot;normális jogrendszer&quot; src=&quot;https://jogasz.cafeblog.hu/files/2013/09/totfalusi_tripartitum3.jpg&quot; width=&quot;279&quot; height=&quot;378&quot; /&gt; 3.bp.blogspot.com[/caption]

&nbsp;</html><type>rich</type></oembed>