A Fidesz kimerítő küzdelmet folytatott hosszú időn át azért, hogy kedvencének, Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének minél több jogot biztosítson. Jelzem már azon is csodálkozhatnánk, hogy miért nem Nemzeti Bírósági Hivatalra keresztelték a régi Országos Igazságszolgáltatási Tanács utódját, de hát Istenem, ők sincsenek mindig résen.
Ennek a harcnak az egyik legfontosabb állomása az volt, hogy Handó tetszése szerint gurigázhatott az ügyekkel, arra a bíróságra tette át az általa kiválasztott aktákat, amelyikre éppen kedve szottyant. Persze nem akármilyen ügyeket választott ki. Véletlenül például a Sukoró ügy, a “tábornokok pere”, a Hagyó ügy – és nem sorolom tovább – került el egy-egy, Handó által kijelölt vidéki bíróságra.
A háborút látszólag elvesztették, amikor már az Alkotmánybíróság is besokallt, és alkotmányellenesnek találta az ügyek ide-oda helyezését. A csatát azonban megnyerték.
Éles elmével rájöttek, hogy a bíróságokról szóló törvény alapján, ha az ügyet nem is, de a bírót rakosgathatják. Méghozzá úgy is, hogy ott marad, ahol eddig is volt, de a homlokára ráírják, hogy ő mostantól másfél évig nem debreceni, hanem fővárosi bíró.
És ez valóban törvényes, egyetlen jogszabályba sem ütközik. Legfeljebb a tisztesség látszatába, de az meg kit érdekel.
Most már az egyetlen dolog, amit nem értek, hogy miért küzdöttek oly elszántan az ügy-áthelyezésekért. Hiszen a bíró kirendelésének lehetősége már akkor is benne volt a törvényben. Vagyis mindazt, amit el akartak érni, legális úton is elérhették volna.
Egyetlen magyarázat van erre: CSAKAZÉRTIS!
Erről beszélgettem a Klubrádióban Bolgár Györggyel. Hallgassátok meg!
Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: