Hamarosan megkezdődik a per Németországban Oscar G. ellen, akit ténykedése miatt “Auschwitz könyvelőjeként” emlegetnek.
Donat Ebert ügyvéd magyar túlélőket képvisel a perben. Az ő hangját halljuk a videón, ő ismerteti a hannoveri ügyészség vádiratának lényegét.
Én igazán tisztelem a személyiségi jogokat, de hogy egy volt náci nevét miért nem lehet kimondani, kiírni, nem igazán értem. Különös tekintettel arra, hogy már többször megjelent teljes nevével számos külföldi médiumban. De ha ez a német törvény, én nem fogom megszegni a szabályt. Mások már, szerencsére, megszegték. Már ha ez valóban szabály, és nem afféle álszemérmesség, mint amit a hazai sajtóban is tapasztalunk.
Íme a videó:
Brac sziget-Supetar üdülési jog olcsón</
Köszönöm a válaszát. Meggyőzött. Bevallom, erre nem gondoltam.
Ma is úgy van, hogy a vádlott/gyanúsított beleegyezése kell ahhoz, hogy a fotója megjelenjen. De ha már egyszer a teljes nevét, arcát vállalva interjút adott, megjelent a tv-ben, akkor értelmetlennek tartom, hogy ezek után ne lehessen kiírni a nevét. És itt éppen erről van szó. Gröning interjút adott a BBC-nek, nyilatkozatot újságoknak. Ráadásul vannak olyan bűncselekmények és olyan bűnelkövetők, akiktől meg kell védeni a társadalmah, és a közvéleménynek joga van a tájékoztatáshoz. Csak egy kérdés: akkor Ön szerint pl. a rendőrség sem körözhetné, mondjuk, egy gyilkos fényképét, hogy kézre keríthesse?
Tisztelt Sándor Zsuzsa!
Nem vagyok jogvégzett ember (tanár vagyok), “csak” a saját, hétköznapi erkölcsöm alapján írom, amit a jogtól/jogvédelemtől elvárnék. Vonatkozik erre az esetre is, de természetesen minden más esetre:
1. Amíg bárkiről egyértelműen be nem bizonyosodott (jogerős ítélettel), hogy a bűnt valóban elkövette, addig hivatalból minden sajtómegjelenést: fotók, egyértelműsítő célzások a személyre, monogram IS … szóval bármiféle és bármiféle szándékú (akár a gyanúsított melletti) médianyilvánosságot – mindenféle külön sajtóper nélkül – keményen megbírságolnék. Mert lehet, hogy egy ártatlan embert mocskolnak be, lehetetlenítenek el egy életre.Az utólagos helyreigazítások és bocsánatkérések már semmit nem változtatnak a megbélyegzettségen.
2. A bírósági ítélet (a bűnt elkövette, ergo bűnös) sem teheti az elkövetőt közprédává: megjelenhet a neve, az immár bizonyított bűncselekmény és az ítélet. Minden más csak elítélt beleegyezésével.
És nekem senki ne jöjjön most a sajtószabadság fennkölt eszméjével, mert ez nem az a kategória. Itt még lehetséges ártatlan emberek meghurcolásáról, lejáratásáról, a személyes szabadságról és az ártatlanság vélelméről beszélünk.
Mi ír felül és mit? Nem lehetséges, hogy így menjenek a dolgok?
A. Hitler.
Vajon ki lehetett?